A Szuperinfó ellen is vesztett az Inform Média
A Szuperinfó Magyarország Országos Laphálózatszervező és Tanácsadó Kft. által kezdeményezett, három webcímet érintő beadvány kapcsán foglalt állást az ISZT Tanácsadó Testület a szeptember 7-én megtartott ülésnapján.
A debreceni-szuperinfo.hu, a szoboszloi-szuperinfo.hu, illetve a zempleni-szuperinfo.hu domain nevek bejegyzését az Inform-Média Kft., mint regisztrátor saját részére kezdeményezte.
Szuperinfó Magyarország Országos Laphálózatszervező és Tanácsadó Kft. kifogást emelt a domain nevek delegálása ellen és kérte a Tanácsadó Testület állásfoglalását az ügyekben. Mivel a panaszos és az igénylő személye azonos, továbbá, hogy a panaszos lényegében azonos érveket fejtett ki a panaszaiban és összevontan adott meghatalmazást a fenti ügyekre, a TT összevont Állásfoglalásban kezelte a panaszokat.
A panaszos mindhárom panaszban előadta, hogy jogosultja a HUNGÁRIA SZUPERINFO kereskedelmi névnek, márkanévnek, logónak és a 155.773 lajstromszámú „szuperinfó” szóvédjegynek. Bemutatta, hogy országos laphálózatot üzemeltet, amelynek tevékenysége Magyarország egész területére kiterjed. Álláspontja szerint a „ a fogyasztók többsége […] a Szuperinfo elnevezést ismeri és mint jóhírnévnek örvendő védjegyet, brand-et tartja számon”. Állítását a panaszos nem igazolta fogyasztói felméréssel. Előadta továbbá, hogy a szuperinfo.hu alatt működő weboldalon az elektronikus médiában is jelen van. A panaszos a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ára hivatkozik, és kéri annak figyelembevételét, hogy kizárólagos joga van a megjelölés használatára illetve a használat engedélyezésére, e tekintetben külön kiemelte, hogy a megjelölés egyben a cégneve is. A panaszos külön felhívta a TT figyelmét arra a tényre, hogy az igénylő a versenytársa és hogy az igénylő „rendszeresen nyújt be bejelentési kérelmeket olyan védjegyekre vagy domainekre vonatkozóan, melyek összetéveszthetőek a Szuperinfó Magyarország tulajdonába tartozó védjegyekkel és/vagy domainekkel”. Állítása alátámasztásául a panaszos több, a jelen ügyben nem érintett domain nevet felsorolt, amelyeket a TT nem kezelt önálló panaszként.
Az igénylő érdemi védekezését összevontan adta elő. (A TT megjegyzi, hogy az igénylő védekezésében a TT által jelen ügyben nem hivatkozott 748-753-os panaszokra érkezett reagálás is szerepel, így az azokra vonatkozó érvekre nem jelen állásfoglalásában tér ki).
Védekezésében az igénylő arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint megalapozatlan, hogy „szuperinfo szó védjegye” a panaszost illetné, mert álláspontja szerint a „földrajzi jelzők megkülönböztető adattal bírnak, […] és éppen e megkülönböztető jelző miatt nem azonos, nem összetéveszthető és nem eredményezi a fogyasztók megtévesztését”. Előadta továbbá, hogy az „Expressz szó használatára nincs kizárólagos jogosultsága a panaszosnak, mert az Expressz szó más szavakkal történő megjelölése más tartalmat ad, és nem téveszthető össze az alapszóval sőt kifejezetten elkülöníti”.
Tekintettel arra, hogy az igényelt nevek nem azonosak a védjegyoltalmat élvező kifejezéssel, csupán tartalmazzák azt, a TT elsősorban azt vizsgálta, hogy megtévesztő lehet-e a földrajzi nevekkel kiegészített „szuperinfo” kifejezés használata más vállalkozás által mint a panaszos. Ebben az esetben ugyanis szükségtelen a védjegybitorlás elemzése, mert a megtévesztés lehetősége önmagában kizárja a domain név választását.
Annak ellenére, hogy a panaszos nem csatolt fogyasztói felméréseket annak igazolására, hogy a fogyasztók azonosítanák-e a „szuperinfo” kifejezést a panaszos termékeivel, a Tanácsadó Testület egyetértett a panaszossal abban, hogy a panaszos szolgáltatásai széles körben ismertek és azonosíthatók a panaszos hirdetési/reklámozási tevékenységével. Ráadásul, a földrajzi nevekkel kiegészített kifejezések erősíthetik a fogyasztók azon elvárásait, hogy a népszerű, nyomtatott hirdetési újság helyi változatára kattintanak a domain név lehívásakor. A TT külön kiemeli, hogy ezt erősítheti, hogy a szuperinfo.hu weboldalról eleve csak regionálisan hívhatók le az információk.
A fenti okokból a TT álláspontja szerint a tárgybani domain használata az igénylő részéről a Szabályzat 2.2.2 c) pontja alapján megtévesztő lenne, így az igénylő által a domain név nem választható.
A TT a továbbiakban nem tartotta szükségesnek a védjegybitorlás továbbá a tisztességtelen piaci magatartás vizsgálatát, tekintettel arra, hogy a megtévesztés önmagában ütközik a Domainregisztrációs Szabályzat rendelkezéseivel.
