Az Expressznek ismét sikerült
Az Expressz Zrt. ismét sikeres beadvánnyal akadályozta meg egy domain bejegyzését.
Az autoexpress.hu domain név iránt a Car Express Kft. (Tatabánya, Katona József u. 11.) képviseletében eljárva a cég törvényes képviselője, Friebert Róbert 2007. november 25.-én nyújtott be nem prioritásos igénylést. Az igényléssel szemben az Express Zrt. jogi képviselője, dr. Kádár Katalin ügyvéd útján 2007. december 3-án kifogással élt. A kifogásban a panaszos előadta, hogy a Car Express Kft. 2007. november 27-én nyilvántartásba vett fenti igénye álláspontja szerint nem teljesíthető, miután a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §-a értelmében fennálló kizárólagos névhasználati jogát sértené.
Az Expressz Zrt. – mint az Express Kiadó Rt. jogutódja – 2000. 05. 23-i bejelentési időponttól kezdődően rendelkezik az expressz szóvédjegy felett, a Vtv. szerinti kizárólagos jogok a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás szerinti 16, 35, 36, 38, 41 és 42 szerinti áruosztályok vonatkozásában illetik meg. A panaszos a kifogásban utalt arra, hogy a társaság hirdetési termékeivel összefüggő domain neveket (pl. az allasexpressz.hu, aproexpressz.hu, autoexpressz.hu, ingatlanexpressz.hu, travelexpressz.hu, auctionexpressz.hu) korábban a maga számára már delegálni kérte. A panaszos álláspontja szerint a tárgybeli domain név az igénylő általi használata védjegybitorlást valósítana meg, ami ellen a Vtv. 12. § (2) bek. b. pontja alapján fel kívánt lépni.
A mellett, hogy sértené a Panaszos a Vtv. alapján fennálló kizárólagos jogait, az autoexpress.hu az igénylő számára történő delegálása esetén a névhasználat a panaszos álláspontja szerint nyilvánvalóan megtévesztő is lenne, hiszen a név használata nem lenne alkalmas az Expressz termékeitől, szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre. A kifogásolt domainről a fogyasztók az Expressz védjegyoltalmát képező expressz domainekre asszociálnak, és azt hihetik, hogy a tárgybeli domain is az Expresszhez tartozik. A névválasztás ill. névhasználat mindezekre tekintettel a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2.2.a. ás c. pontjában foglalt tilalomba is ütközne, gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztő helyzetet hozna létre.
A kifogást a TT titkársága Regisztrátora útján megküldte az Igénylőnek. Igénylő törvényes képviselője 2007. december 18-án kelt levelében válaszolt a kifogásban foglaltakra. Előadta (s ezt a cégbejegyzésről szóló Végzés másolatának megküldésével igazolta), hogy a Car Expressz Kft.-t 2007. szeptember 20.-án kelt létesítő okirata alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2007. október 3-án jegyezte be a Cégjegyzékbe. A cég főtevékenysége a gépjármű-kereskedelem, hirdetési tevékenységet nem végez. A tárgybeli domain nevet a társaság angol neve miatt szeretnék regisztrálni, azzal, hogy az angol „car” szó helyett az ugyancsak angol „auto” kifejezést tennék az express szóhoz. Az express szó nem a hirdetési tevékenységet végző cégre, hanem arra kíván utalni, hogy az igénylő gyors megoldást kíván nyújtani az új illetve használt autók vásárlóinak. Az igénylő álláspontja szerint egyébként az általa regisztrálni kívánt domain név nem ütközik jogszabályba, mert a panaszos szóvédjegye szerinti árujegyzékekben az autókereskedelem nem szerepel, a csatolt dokumentumokból pedig nem állapítható meg, hogy az „autoexpressz” szó levédett lenne.
A Tanácsadó Testület egyetért a Panaszossal abban, hogy a Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy (jelen esetben az expressz szóvédjegy) használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (Vt. 12. § (2) bek.). A törvény nem határozza meg kimerítően a védjegyhasználat módjait, azokra csupán példálódzó felsorolást ad (Vt. 12. § (3) bek.). A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról – szintén nem taxatív – felsorolást is adott: „[…] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domain névnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. […] Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé”.
Jelen esetben megállapítható, hogy az expressz szóvédjegy és a tárgybeli domain névként használt kifejezés úgy írásmódjában, mint jelentésében eltér, egymással össze nem téveszthető. A domain név igénylő általi használatba vétele a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján fennálló kizárólagos jogokat önmagában nem sértene. A Tanácsadó Testület korábban egyedi döntéseiben többször is teljesíthetőnek tartott olyan igénylést, amely egy már létező domain névhez hasonló de attól eltérő írásmódú kifejezés domain névkénti bejegyzését kérte – mindaddig, amíg nem megállapítható, hogy az igénylés megtévesztő lenne.
A Tanácsadó Testület ennek megfelelően azt is megvizsgálta, hogy az igénylés sértheti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2. ill. 6. §-ban foglaltakat, illetőleg a névhasználat eredményezhetne-e megtévesztő helyzetet. A Tpvt. 2. §-a általános jelleggel mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni: e rendelkezés az „üzleti tisztesség” és a „tisztességes verseny” követelményeivel ellentétes versenyjogi helyzetekre is vonatkozik. A Tpvt. a jellegbitorlás tilalmára vonatkozó 6. §-nak értelmében tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A domain-név választhatósága konkrétan valamely (áruhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódó) név, megjelölés (kereskedelmi név) a 6. § szerinti használatának tilalmával ütközhet.
A 6. § alkalmazásának együttes feltételei, hogy a felek versenytársak legyenek (azonos piacon fejtsenek ki gazdasági tevékenységet), a versenytárs szolgáltatása, áruja a piacon már ismert legyen (legalább olyan szinten, hogy az az összetéveszthetőséget megalapozza), a megjelölés olyan legyen, mely alapján a fogyasztók a versenytárs áruját, szolgáltatását „fel szokták ismerni” (azaz az elnevezés alapján döntően a másik, „eredeti” árura, szolgáltatásra asszociálnak) s hogy az elnevezés használatára a versenytárs hozzájárulása hiányában kerüljön sor. A TT álláspontja szerint az igénylő által delegálni kért név – egy betű különbséggel – egyezik a panaszos által ténylegesen használt autoexpressz.hu domain névvel, az az Expressz Zrt. által használt kereskedelmi névnek minősíthető. A két vállalkozás – az Internet igénybe vételével történő gépjármű-értékesítés, az ezzel összefüggő információs tevékenység vonatkozásában – a TT álláspontja szerint piaci versenytársnak is tekinthető, azaz a Tpvt. 6. §-nak alkalmazási feltételei e vonatkozásban is fennállnak. Mindezekre tekintettel a névhasználat a tárgybeli domain használata az igénylő részéről a Szabályzat 2.2.2 a) pontja alapján jelentéstartalmára és használatára nézve gyaníthatóan jogellenes illetőleg c) pontja alapján megtévesztőnek bizonyulna, így Car Express Kft. Igénylése nem teljesíthető.
Forrás: ISZT TT hivatalos honlap