Boldog szülinapot, DNS!

Ünneplésre ad okot, hogy az internetes domain nevek rendszere (DNS) fennállásának 25. évébe lépett ebben az évben. Köszönet ezért az úttörőknek, úgy mint Jon Postelnek, hogy a DNS – mint technikai varázslat – lehetővé tette, hogy egy internet címet begépelve a böngészőbe –  www.domainabc.hu –  elérjük a kért weboldalt.

A legtöbbünk számára természetes, pedig ez a lehetőség 25 évvel ezelőtt még nem is létezett. Mára azonban minden egyes számítógép egy egyedülálló IP (Internet Protocol) cím segítségével kapcsolódik az Internethez. Az domainabc.hu weboldal IP címe 195.56.55.134. Ez a számsor teszi lehetővé, hogy az egyes számítógépek kommunikáljanak egymással.

Az IP címek nehezen megjegyezhetők, de szerencsére a felhasználók mentesülnek attól, hogy az IP címek hosszú láncolatát észben tartsák, ami a két úttörő munkásságának, vagyis a DNS fejlődésének köszönhető.

A DNS először egyetlen fájlból állt, amit hosts.txt-nek hívtak, és Jon Postel, az Internet éllovasa kezelt. Később 1983 novemberében Paul Mockapetris, Postel munkájának adaptációját javasolta: így a domain stílusú nevek, adatbázis, vagy kereső rendszer el is terjedt sok speciális számítógép között. Ezek az úgynevezett domain név szerverek, vagy root (gyökér) szerverek voltak. Ez a rendszer, amit 1984-ben adaptáltak, lehetővé teszi, hogy a számítógépek megtalálják a megfelelő IP címet, amit egy adott domain névhez, vagy internet címhez rendeltek hozzá. Ezáltal mind a gépek, mind a felhasználók könnyebben tájékozódhatnak.

Hogyan is működik: A DNS egy többszintű hierarchia rendszerbe foglalt adatbázis. Minden domain név egy sor karakterből áll, melyeket címkéknek hívunk és ponttal választunk el. A jobbra eső címke (hu.) a legmagasabb szintű domain. Többféle típusú „legmagasabb szintű” domain (TLD) létezik. Az olyan TLD-k, melyek geográfiai elhelyezkedésre utalnak (.hu, .uk,) ország kódok, másként ccTLD-k (country code top level domain). Ugyanakkor a .com és a .net végződések általános (generic) végződések, melyeket gTLD-nek rövidítünk. Minden TLD-nek van második szintje (a domainabc a www.domainabc.hu-n belül), a második szintűek pedig tartalmazhatnak egy harmadik szintűt is, ami a webcím www. része.

A felhasználóknak természetesen nem szükséges ezekkel a DNS szintekkel foglalkozni, mert a rendszer megoldja ezt helyettük. Amikor beírjuk a böngészőbe, hogy www.domainabc.hu, a számítógép automatikusan megtalálja a megfelelő weblapot. A rendszer először megkeresi a root szervert, majd a hu. zónán belül a megfelelő IP címet a www.domainabc.hu-hoz.

A rendszer mindaddig működhet, amíg minden egyes domain név egyedülálló. Ennek az egyedülállóságnak a fenntartása az egyik feladata a domain-ek regisztrációjával foglalkozó szervezeteknek. A .hu esetén az Internet Szolgáltatók Tanácsa a hu. adatbázis  integritásáért felel. Az évek során bizonyítottá vált, hogy a DNS jól működik. Annyira jól, hogy valójában a legtöbb internetező soha nem is hallott a DNS fogalmáról, ami épp arról tesz tanúbizonyságot, hogy mennyire zökkenőmentesen és sikeresen működött ez a rendszer az évek során.

Az elmúlt egy évben sajnos néhány DNS rendszerbeli hibára is fény derült, ami biztonsági hibát eredményezett, de javításukra hamar megoldást találtak. A DNS rendszer legnagyobb kihívása a hálózaton lévő számítógépek számának rohamos növekedéséből ered. A jeleneg un. IPV4 rendszer hamarosan -egyes jóslatok szerint akár 1-2 éven belül – nem képes annyi számítógépet kiszolgálni, mint amennyi jelenleg az interneten van, ezért az un. IPV6 átállást a szakemberek sürgetik.