Veszett fejsze nyele? Nem is olyan biztos…

A Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla ingatlanbank.hu domain név tárgyában meghozott döntései iránymutatást nyújtanak arra az esetre, hogy ha egy .hu alternatív vitarendezési eljárásból a domain név használója vesztesként kerül ki, de a domain név megtartása érdekében bírósági eljárást indít, akkor milyen kereseti kérelmet kell előterjesztenie ahhoz, hogy a domain nevét végül mégis megtarthassa. 

 A perindítási lehetőség nem fellebbezés

A tartomány alatti domain nevek kiosztásának és használatának szabályait a Domainregisztrációs Szabályzat tartalmazza, amely az alternatív vitarendezést az ún. Regisztrációs Döntnök hatáskörébe utalja. A Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata – összhangban az alternatív vitarendezés (ADR) koncepciójával – biztosítja annak a lehetőségét, hogy az ADR eljárásban hozott döntés végrehajtásának megakadályozása érdekében bármelyik fél bírósághoz fordulhasson. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ADR eljárás vesztesének – a döntés közlésétől számítva – 30 napja van arra, hogy igazolja azt, hogy a felek között a domain név tárgyában bírósági eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a döntés nem kerül végrehajtásra. Fontos látni, hogy az ADR eljárás és a bírósági per egymástól teljesen független, ezért utóbbi megindítására nem fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem, hanem teljesen önálló kereseti kérelem benyújtása útján kerül sor.

Az elsőre viszonylag kézenfekvőnek és egyszerűnek tűnő megoldás a gyakorlatban azonban számos kérdést vetett fel. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül:

• Ki ellen kell megindítani a pert? Az ADR eljárás másik szereplője ellen? A Nyilvántartó ellen? A Regisztrációs Döntök szerepét ellátó Infomediátor Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda ellen? Vagy az eljáró természetes személy döntnök ellen? Esetleg mindenkit alperesként kell perbe vonni?
• Milyen jogcímen kell megindítani a pert?
• Mi legyen a kereseti kérelem? Jogvédelem megállapítása? Az alperes(ek) eltiltása valamilyen jogsértő cselekménytől?

Példának okáért van olyan folyamatban lévő ügy, amelyben a felperes (a domain név birtokosa, az ADR eljárás vesztese) megállapítási keresetet terjesztett elő, alperesként perbe vonva mind az ADR eljárás nyertesét, mind a Nyilvántartót.

A bevezetőben említett konkrét ügyben a felperes, aki vesztesként került ki az ADR eljárásból, hasonlóképpen járt el: kereseti kérelmében azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy az domain név általa történő használata nem sérti az alperes névviselési jogát. Az alperes, aki az ADR eljárás nyertes kérelmezője volt, ezzel szemben a felperesi kereset elutasítását kérte.
 
A bíróságok megállapításai

Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a fenti keresetet elutasította, arra hivatkozva, hogy a megállapítási kereset nem alkalmas a felperes céljának elérésére, nevezetesen arra, hogy az ADR döntés ne kerüljön végrehajtásra, azaz a domain név használati joga ne kerüljön átruházásra az alperesre (az ADR eljárás nyertesére). A bíróság szerint egy olyan ítélet, amely például arról rendelkezne, hogy „a bíróság megállapítja, hogy az domain név felperes általi használata nem sérti az alperes névviseléshez való jogát ”, nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a domain név átruházásának végrehajtását, mert nem „inverze” az ADR döntésnek, nem annulálja azt. Ez azzal is jár, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének egyik feltétele, nevezetesen, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemen történő megóvása végett szükséges, nem áll fenn. Emellett hiányzik a megállapítási kereset előterjesztésének másik feltétele is, azaz az, hogy a felperes teljesítést nem követelhet. A bíróság álláspontja szerint felperes ugyanis kérheti, hogy a bíróság kötelezze az alperes annak tűrésére, hogy a domain név a felperes számára regisztrálásra került és a domain nevet a felperes használja.

A pervesztes felperes fellebbezett a számára kedvezőtlen elsőfokú ítélet ellen, így az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla elé került. A táblabíróság azonban helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét és megerősítette annak indokolását.

A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a keresettel a felperes tulajdonképpen a domain név visszavonását kimondó ADR döntést kívánja reparálni, azonban ennek nem a megállapítási kereset a módja, mert önmagában még a felperes számára esetlegesen kedvező ilyen ítéleti rendelkezés sem lehet befolyással a Regisztrációs Döntnök már meghozott döntésére vagy annak a végrehajtására. A felperes, mint a domain név tulajdonosa és használója ugyanis alávetette magát a Domainregisztrációs Szabályzat rendelkezéseinek, így tudomásul vette azt is, hogy vita esetén a Regisztrációs Döntök is jogosult eljárni, továbbá, hogy a döntés rá nézve kötelező. A perrel a felperes tulajdonképpen szabadulni akar ettől, de minthogy a bíróságok nem a Regisztrációs Döntnök határozatait bírálják felül és nem a Domainregisztrációs Szabályzat rendelkezései alapján járnak el, a megállapítási kereset alapján hozott ítéletnek – bármilyen tartalmú is – nem lehet közvetlen hatása a felperesi domain nevet visszavonó döntésre, vagyis nem vezethet a felperes domain név használatához fűződő jogának a fennmaradásához. Ezért a kért megállapítás szükségessége az alperessel szembeni jogmegóváshoz nem állapítható meg. A másodfokú bíróság utal arra is, hogy az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy felperes tűrésre irányuló keresetet terjeszthet elő, továbbá utalt arra is, hogy az ilyen tartalmú kereset esetén további személyek perben állása is felmerülhet, olyanoké, akik a magyar névtér alatti szerződéses kapcsolatrendszerben a domain név használatához szükséges technikai feltételeket biztosítják. A táblabíróság itt kimondatlanul, de minden bizonnyal a Nyilvántartóra utalt.
 
Összefoglalás

Summa summarum, ha egy tartomány alatti alternatív vitarendezési eljárás végeredményével az adott domain név használója nem elégedett, mert a domain nevét ennek végrehajtása következtében elvesztené, akkor egy esetleges bírósági eljárásban marasztalásra irányuló keresetet érdemes előterjesztenie, kérve a bíróságot arra, hogy kötelezze az ADR eljárás nyertesét és a Nyilvántartót annak tűrésére, hogy domain név a felperes számára regisztrálásra került, valamint hogy a domain nevet a felperes használja.
 

Forrás: Védjegyvilág c. lap XIX. évfolyam 2. szám (kiadja a Magyar Védjegy Egyesület), A bírósági joggyakorlatból c. rovat, szerk.: dr. Mikófalvi Gábor ügyvéd

dr. Halász Bálint ügyvéd domain nevekkel foglalkozó blogja: www.halasznet.hu