Megvétózta a Nyilvántartó döntését a TT
Ha a kifejezés jelentéstartalma széles és kontextusba belefér, nem számít a védjegy. Ha a Nyilvántartó mondja, akkor sem.
Az xtrail.hu domain nevet a WHITEHALL'S Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (továbbiakban „Igénylő”) igényelte 2013. június 21. napján.
Az igénylést a Nyilvántartó a hatályos Domainregisztrációs Szabályzat („DSZ”) 2.2.2. a) illetve a 2.2.2. c) pontjaiba ütközőnek találta és a DSZ 9.3. pontja szerinti eljárást kezdeményezte. Indokolása: az igényelt domain név egyezik a Magyarországon is érvényes, CTM 001624923 sz. „XTRAIL” közösségi szóvédjeggyel, amelynek oltalma a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás szerinti 12. osztályba sorolt árukra és szolgáltatásokra (járművek; szárazföldi, légi vagy vízi közlekedési eszközök) terjed ki.
Igénylő, az 1B Telecom Hungary Zrt., mint regisztrátor (továbbiakban „Regisztrátor”) felhívására a DSZ által előírt határidőn belül, 2013. július 24. napján kelt válaszlevelében Nyilvántartó álláspontjával szemben kifejtette, hogy az Egyesült Államokban illetve az Európai Unióban, különösen Németországban űzött lovassport mintájára a tereplovaglás egy Magyarországon még ismeretlen, sajátságos jellemzőkkel bíró sportágát szeretné meghonosítani, amely külföldön extreme trail néven ismert. Az idegen nyelvű kifejezésnek magyar megfelelője nincsen. A sportággal kapcsolatban szeretne figyelemfelhívó, ösztönző lovas versenyeket tartani, amelyhez a XTRAIL nevet választották, mint rövid, jól hangzó és könnyen megjegyezhető kifejezést. Az Igénylő Európában bejegyzett domain neveket (xtrail.se, xtrail.cz, xtrail.eu, xtrail.pl, xtrail.no) hozott fel példának, mint tartalmukat tekintve gépi-mechanikus járművekhez egyáltalán nem kapcsolható (pl. terepfutással kapcsolatos), illetve egyes esetekben pedig a védjegy jogosulttól teljesen független, vagy épp annak versenytársának tekinthető vállalat által üzemeltetett oldalakat. Az Igénylő határozottan kijelentette, hogy az igényelt xtrail.hu domain nevet kizárólag az XTRAIL lovassport népszerűsítésére, ismertetésére, a versenyek időpontjainak és az azokon elért eredmények közlésére fogja használni, azon más, különösen gépjárművekhez kapcsolódó tartalmat nem fog elhelyezni. Nyilatkozatához ezen felült csatolt egy, fekete alapon fehér színnel ábrázolt (stilizált) lófejet, alatta „XTRAIL Extreme Riding Competition” feliratot tartalmazó logó-tervezetet.
Az Igénylő álláspontja szerint a fentiek alapján az általa végzett lovassport és lovasverseny népszerűsítő tevékenység nem összetéveszthető a piacon 12 éve jelen lévő személygépjármű típussal.
A Tanácsadó Testület eljárása során azt vizsgálta, hogy a Domainregisztrációs Szabályzat alapján gyaníthatóan jogellenes-e vagy megtévesztő-e a domain név annak jelentéstartalmára, illetve használatára nézve, továbbá, hogy mennyiben sértené a delegálás a Nyilvántartó által hivatkozott védjegyek jogosultjainak jogait.
A Tanácsadó Testület 7/2000 (V. 31.) számú, az időközben módosított DSZ-ra azonban továbbra is megfelelően alkalmazandó Elvi Állásfoglalásának 3. /1. pontja kimondja, hogy amennyiben „[…] a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domain delegálására vonatkozó igényt, a Regisztrátor kizárólag abban az esetben köteles a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető domainnév delegálását megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának a jogait, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék”. A TT töretlen gyakorlatában gazdasági társaság igénylő esetében a gazdasági tevékenységre irányuló szándékot vélelmezte, és megvizsgálta a lajstromozott közösségi védjegy jogosultságain sérelmének lehetőségét, mint a delegálás megtagadhatóságának feltételét.
A védjeggyel kapcsolatos jogokra a vonatkozó 1997. évi XI. törvény („Védjegytörvény”) 12. § alapján a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ
„a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.”
A TT álláspontja szerint az igénylés a Védjegytörvény 12. § (2) bek. a-b) pontjait nem sérti, mivel a CTM 001624923 sz. „XTRAIL” közösségi szóvédjegy a 12. áruosztályban került bejegyezésre, amely mechanikus illetve gépi meghajtású járművekre, közlekedési eszközökre vonatkozik, és így a tájékozott fogyasztó nem tévesztheti össze a lovassport tevékenységgel illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal, árukkal.
A TT álláspontja szerint nem áll fenn annak a gyanúja sem, hogy az igénylés Védjegytörvény 12. § (2) bek. c) pontjába ütközne. Az xtrail megjelölés jóhírnevű jellegére, – azaz arra, hogy az átlagos, tájékozott magyar fogyasztó azt a védjegyjogosult XTRAIL gépjárműveivel azonosítja – nem áll rendelkezésre bizonyíték. Ezen felül a kifejezés használatára az igénylő nyilatkozatából kitűnően alapos ok áll fent, a népszerűsíteni kívánt, angolul extreme trail-nek nevezett lovassportra megfelelő magyar kifejezés nincsen, ezért indokolt lehet az angol kifejezés használata. Az xtrail kifejezés ennek rövidített, gyakran használt szójátékot alkalmazó megnevezése. A TT elfogadta az Igénylő példákkal is alátámasztott hivatkozását, hogy az xtrail kifejezés szélesebb jelentéstartalommal használt a gyakorlatban, az nem kizárólag a védjegyjogosult gépjárműtermékével azonosítható, hanem különféle szabadtéri sporttevékenységek leírására is alkalmazzák, amely az említett közösségi szóvédjegy megkülönböztető képességét korlátozza. Az „X” betűt tartalmazó szórövidüléseket az angol nyelvben többféle jelentéstartalommal is használják, így kontextustól függően az jelölhet extrém (extreme, azaz szélsőséges) körülményeket, tulajdonságokat, tevékenységet (így többek között a bevett és megszokott sportirányzatoktól markánsan eltérő ún. extreme sporttevékenységet). Eltérő jelentéstartalommal az X betűből képzett angol szójáték alapján a cross kifejezést is jelölheti, amely a mellette használt szavak kontextustól függően többféle jelentést: keresztezést, átkeltést, lovaglást vagy infrastruktúrán kívüli területet, terepet hordoz magában. A gépjárműiparban az X-betűs megjelölések jellemzően négykerekes, fokozott terepjáró képességű meghajtás megoldásokat jelölnek, más területen és kontextusban azonban eltérő jelentéstartalommal, megkülönböztető képességgel bírnak.
A fentiek alapján az „xtrail” kifejezés jelentéstartalma tehát széles és kontextustól függő, ezért a TT álláspontja szerint csak korlátozott megkülönböztető képességgel bír. Ennek megfelelően a TT álláspontja, hogy a 12. § (2) bek. c) pontja alapján a jogellenességet (védjegybitorlás gyanúját) csak a domain név igényléséhez kapcsolódó körülmények nyilvánvalóan tisztességtelen kihasználásának vagy a védjegy más módon történő nyilvánvaló megsértésének gyanúja esetén lenne megállapítható. A jelen esetben ilyen körülmény a TT eljárásában nem merült fel és ezért azt a TT nem is vélelmezheti.
A TT a védjegybitorlással, mint jogellenességet és így a DSZ-ba ütköző körülménnyel kapcsolatban továbbá rámutat arra, hogy a Védjegytörvény 12. § (2) bek. elsősorban a védjegyjogosultra bízza az esetleges védjegybitorlókkal szembeni fellépést. A jelen eljárásban nem merült fel semmilyen olyan adat, amely a védjegyjogosult az Igényléssel szembeni fellépésre utalna. Az Igénylő által ismertetett körülményekből az tűnik valószínűsíthetőnek, hogy a védjegyjogosult más országokban sem lép vagy lépett fel a védjegyéhez hasonló megjelölések (domain nevek) használata ellen.
A fentiek alapján a vizsgált esetben, a „xtrail.hu” domain igénylése körében a védjegybitorlás gyanúja nem állapítható meg az egyébként gazdasági társaságként működő és ezért a domain nevet vélelmezhetően gazdasági tevékenység körében felhasználni kívánó Igénylő esetében.
A jelen ügyben a TT vizsgálta továbbá azt is, hogy az igénylés, illetőleg annak teljesítése sértheti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tpvt.”) 2. ill. 6. §-ban foglaltakat, illetőleg a névhasználat eredményezhetne-e megtévesztő helyzetet. A Tpvt. 2. §-a általános jelleggel mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni. A Tpvt. a jellegbitorlás tilalmára vonatkozó 6. §-nak értelmében tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredet megjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
Összhangban a védjegybitorlással kapcsolatban fentebb kifejtettekre, jelen esetben az Igénylő nyilatkozatai illetve tevékenységi köre alapján semmilyen olyan körülmény nem merült fel, amely arra utalna, hogy az Igénylő és a védjegyjogosult egymásnak versenytársai lennének.
Az Igénylő a domain regisztrációs eljárást időrendben elsőként indította meg; a DSZ 1.2.1.5 pontja értelmében a Regisztrátor a domain névre előterjesztett kérelmeket a benyújtás idejének sorrendjében köteles ellátni, a DSZ 1.2.3.2 pontja értelmében azok nyilvántartásba vétele is az igénylés sorrendjében történik („first comes – first served” elve).
A fentiek alapján a Tanácsadó Testület jelen ügyben sem jogszabályba, sem pedig a Domainregisztrációs Szabályzatba foglalt okot nem lát az igénylés elutasítására, így a TT álláspontja szerint Igénylő által megfogalmazott lovassport-tevékenység népszerűsítésére illetve az arról való tájékoztatásra történő felhasználás vélelmezhetően nem valósít meg semmilyen olyan tényállást, amely alapján a domain név delegálását meg kellene tagadni, ezért álláspontja szerint az igény teljesíthető.
A TT ugyanakkor felhívja Igénylő figyelmét arra, hogy a vonatkozó jogszabályok és a Domainregisztrációs szabályzat 2.3. alpontja értelmében felelősséggel tartozik a domain-használat jogszerűségéért és a domain név használattal harmadik személynek okozott kárért. A TT felhívja Igénylő figyelmét, hogy a domain név használata során tartózkodjon az olyan magatartástól, amely más védjegyével vagy kereskedelmi nevével való összetéveszthetőséget eredményezne, illetőleg tartózkodjon a Domainregisztrációs szabályzat rendelkezéseinek megsértésétől. Ezzel összefüggésben a Tanácsadó Testület kiemeli, hogy amennyiben a domain név gazdasági tevékenység keretében történő jövőbeli használata mégis védjegybitorlást valósítana meg, az a domain név delegálás visszavonását, törlését vonhatja maga után. Így különösen a Domainregisztrációs Szabályzat 10.2. pontja alapján a domain delegálását követően egy meghatározott domain névnek a panaszolt domain-használótól történő visszavonását illetve átruházását az, akinek ehhez jogos érdeke fűződik az Alternatív Vitarendező Fórumhoz előterjesztett, az eljárási szabályzatban foglaltaknak megfelelő kérelemmel kezdeményezheti.