A Vasedényt elküldték, újra húzhat
Szokatlan beadvánnyal fordult a Vasedény jogásza az Infomediátorhoz. Meg is lett az eredménye.
A kulcskiraly.hu és a kulcskiraly.com.hu domain nevek ügyében a Vasedény Holding Kft. Kérelmező elektronikus úton kérelmet nyújtott be, melyben a domain név Kérelmezettől való átruházását kérte. A kérelem Kérelmezettjeként (domain használóként) a Zárkirály Kft. céget jelölte meg, illetve felhívásra annak a domain-nyilvántartásban szereplő jogelődjét, a Zárkirály Bt.-t (a cég átalakulással Kft.-re változott 2011-ben, a domain bejegyzését követően).
A Kérelmező szerint a domain név azonos ill. megtévesztően hasonlít a Kérelmező javára lajstromozott védjegyhez. Az indoklás szerint a Kérelmező a jogosultja a „KULCSKIRÁLY” ábrás védjegynek. Ugyancsak az indoklás szerint: „A kérelmezett a www.kulcskiraly.hu és www.kulcskiraly.com domain neveket használja.” Ezek a megjelölések a Kérelmező szerint hasonlóságuk miatt összetéveszthetőek a lajstromozott KULCSKIRÁLY védjeggyel.
A Kérelmező nem jelölte meg a Kérelmezett rosszhiszeműségére vonatkozó indokát és azt sem, hogy a Kérelmezett esetleges jogos érdeke kapcsán mi az álláspontja.
A Kérelmező egy ügyvédi felszólító levelet csatolt mellékletként. Ebben a levélben, melyet a kérelemben megjelölt cég jogutódjának, a Zárkirály Kft.-nek írtak 2015 nyarán, a Kérelmező jogi képviselője kifejti, hogy a Kérelmező a jogosultja a 176.841 lajstromszámú „KULCSKIRÁLY” színes ábrás védjegynek, és azzal, hogy a kérelmezett a kulcskiraly.hu és a kulcskiraly.com domaineket használja, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. 12. és 27.§-ai alapján védjegybitorlást követ el.
II. A Kérelmezett védekezése
A Kérelmezett az ügyben védekezést, egyéb nyilatkozatot a szabályzatban megadott határidőn belül (ld. 22. pont) nem terjesztett elő.
Késedelmesen (a számára megadott határidőn túl) beadott védekezésében a Zárkirály Kft. cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetője a késedelem okaként betegségre hivatkozott, és kifejtette, hogy a KULCSKIRÁLY mint szóösszetétel jelenleg nincs védjegyoltalmi védettség alatt, „csak a KULCSKIRÁLY (ábrás) védjegy”. Szó szerint idézve a Kérelmezett 2015.10.19-én előterjesztett levelét: „A ZÁRKIRÁLY Bt által 2005. 04.15-én beregisztrált kulcskiraly.hu és a kulcskiraly.com oldalakat soha nem használtuk és jelenleg sincsenek használatban, amennyiben a Vasedény Holding Kft. a domainneveket meg kívánja vásárolni, várom ajánlatukat. Továbbá a kulcskirály.hu (ékezettel), kulcskiraly.eu, kulcs-kiraly.eu is a ZÁRKIRÁLY Kft által beregisztrált domainnevek.”
III. A Szabályzat vonatkozó rendelkezései – tartalom szerint elbírálás elve és hatásköri kérdések
Alapvető jogelv, hogy a kérelmeket tartalmuk – és nem elnevezésük illetve formai megjelenésük – alapján kell elbírálni. Ennek alapján a Regisztrációs Döntnök az ügyvédi felszólító levelet akként értelmezte, mint a kérelemben jogcímként hivatkozott névhasználati jog bővebb kifejtését, vagyis a Szabályzat 29. pontjában megjelölt „Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név” fordulatra való hivatkozás indokolása.
A Szabályzat 1. pontja szerint a „közvetlenül a .hu felső szintű internet domain közdomainjei alá delegált domain nevek tárgyában keletkezett viták” tartoznak a döntnöki hatáskörbe, a „.COM.HU” domain alá delegált nevek nem. Így a Regisztrációs Döntnök a kérelemnek a „kulcskiraly.com.hu” („kulcskiraly.com”) domain névre irányuló részét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A „.COM” cím alá delegált domain nevek tekintetében van lehetőség döntnöki eljárást indítani, de erre más fórumok előtt van csak lehetőség, így a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében működő alternatív vitarendezési eljárás keretében (http://www.wipo.int/amc/en/domains/guide/), vagy a Cseh Választottbíróság előtt (http://udrp.adr.eu/).
IV. A kérelmező jogai
A Regisztrációs Döntnök a Szabályzat 29. pontjában foglaltak alapján valamennyi eljárásban először is azt vizsgálja, hogy a kérelmezett domain név a Kérelmező javára valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján védett név-e, vagy hogy az adott név használatára a Kérelmező jogosult-e valamely jogszabály alapján (az adott körben kizárólagos jelleggel).
A Szabályzat 27. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök a Kérelmező és Kérelmezett írásbeli előterjesztései, valamint a Nyilvántartó által vezetett nyilvántartásban és az Interneten szereplő adatok alapján hozza meg a döntését.
Ennek megfelelően a Regisztrációs Döntnök a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala internetes védjegyadatbázisának segítségével meggyőződött arról, hogy valóban a Kérelmező a jogosultja a 176841 lajstromszámú „KULCSKIRÁLY” színes ábrás védjegynek, így a szabályzat 29. pontjában foglalt védettségre való kérelmezői hivatkozást alaposnak fogadta el. A védjegy a 6. és 8. osztályba van bejegyezve (pl. fémtömegcikkek, borotvák tekintetében).
IV. Kérelmezett jogos érdekének hiánya és rosszhiszeműsége – a kérelemhez kötöttség keretei
A Szabályzat 29. pontja értelmében a domain visszavonásának és a Kérelmező részére történő átruházásnak további konjunktív feltétele, hogy a domaint a Kérelmezett vagy bármiféle jogos érdek hiányában, vagy rosszhiszeműen használja.
A Kérelmező azt állítja, hogy a Kérelmezett „használja” a nevet, ami arra utal, hogy nem a Szabályzat 29. a) és 30. pontjai szerinti „jogos érdek hiányára” alapítja kérelmét. Ezzel szemben a Kérelmezett pont ennek ellenkezőjét állítja. A két szóban forgó domain név az elbírálás idején technikailag a „usernet.hu” oldalára van irányítva, ahol egy weboldal és webshop készítéssel, valamint online marketing szolgáltatással foglalkozó cég honlapja található.
Noha a Szabályzat 27. pontja alapján a Regisztrációs Döntnöknek a tényállás tisztázása érdekében hatásköre van az interneten egyszerű kereséssel elérhető adatok vonatkozásában külön erre irányuló kérelem hiányában is vizsgálódni, ezt a rendelkezést a Döntnök meglátása szerint nem lehet olyan mértékben kiterjesztően értelmezni, hogy bármilyen kérelem hiányában hivatalból vizsgálja a Szabályzat 30. és 31. pontja szerinti összes jogcím tényállási elemeit. Ez az értelmezés az officialitás kereteit olyan parttalan módon húzná meg, mely ellentétes az alternatív vitarendezés és bármely jogérvényesítési eljárás céljaival.
Bár az ügy körülményei utalnak arra, hogy a domain nevet sem áruk, sem szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban nem használták, sőt a delegálás időpontjától számított két éven túl terjedő időtartamon keresztül sem használták rendeltetésszerűen, a Regisztrációs Döntnök az ügyvédi felszólító levélben a védjegybitorlásra tett utalást nem tudta akként értelmezni, hogy az egy konkrét rosszhiszeműségi okot, vagy a jogos érdek hiányának bármely nevesített alesetét jelölné. A védjegybitorlás egy tényállás jogi minősítése, és egyéb indoklás hiányában ez az utalás sem a Szabályzatban felsorolt konkrét rosszhiszeműségi ok, sem a jogos érdek hiányának bármely esetének megállapítását nem teszi lehetővé. A rosszhiszeműség vagy a jogos érdek hiányát bármi módon alátámasztó vagy valószínűsítő tényállás (tényállítás) hiányában egy ilyen beadvány még a tartalom szerinti elbírálás elve szerint sem értelmezhető határozott és konkrét kérelemként [ld. analógiaként: Pp. 121. § (1) e) és 124. § (2) a)].
Itt megjegyzendő: mivel a védjegybitorlás a törvény szövege szerint feltételezi a védjegy gazdasági tevékenység körében történő használatát, elvi síkon nemigen egyeztethető össze a használat hiányára alapozott kérelmekkel [ld. Szabályzat 29. a) és 30. a) és c) pontjai].
A védjegybitorlás esetében fontos továbbá az érintett áruk (szolgáltatások) hasonlósága, a domain név regisztráltatása, fenntartása pedig önmagában még nem minősül védjegyhasználati cselekménynek [vö. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.495/2008/4. sz. ítéletét (puder.hu domain ügye); www.birosag.hu].
A Regisztrációs Döntnöknek egyébként nincs hatásköre sem a védjegybitorlás megállapítására, sem annak jogkövetkezményei alkalmazására.
Ennek megfelelően a Regisztrációs Döntnök nem állapította meg sem a jogos érdek hiányát, sem a rosszhiszeműséget, mely a domain átruházásának szükséges feltétele.
A Regisztrációs Döntnök utal rá, hogy döntéseinek nincs „ítélt dolog” joghatása, a kérelem újra benyújtható.
A fentiek alapján a Regisztrációs Döntnök a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
Forrás: infomediator.hu honlap