2011 domain csalásai a WIPO statisztika tükrében

A szervezet a szokásos éves jelentése szerint 2011-ben 2764 UDRP vitarendezési eljárást bonyolított le. Ez a 2010-es évhez képest 2,5 százalékos növekedést jelent. Az ügyekben érintett domain nevek száma tavaly 4781 volt, ami az előző évhez képest 414-gyel volt több, ami 9,4 százalékos növekedést jelent.

A WIPO a legnagyobb olyan szervezet, amely jogosult az UDRP viták rendezésére, ám korántsem az egyetlen ilyen csoport. Emiatt a közzétett adatok ismeretében – bár képet alkothatunk segítségükkel – nem lehetünk az összes adat birtokában.

Bár az ICANN-nal szerződött gTLD-k esetében az UDRP a szabványos vitarendezési eljárás, a WIPO a ccTLD-k némelyike esetében külön megállapodásokat kötött és ezek értelmében más egyéb rendezési eljárásokat is alkalmazhat. Ahogy nőtt az ilyen külön megállapodások száma, egyre nehezebbé vált a domain nevekkel elkövetett csalások számának növekedését nyomon követni és összehasonlítani az előző évi eredményekkel.

Mivel a gTLD-kben található domain nevek száma legkevesebb 8 százalékkal növekedett a 2011. január 1. és 2011. november 30. közötti időszakban, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a domain csalások aránya valójában inkább csökkent, mint nőtt.

Ha pedig hozzávesszük, hogy ehhez képest az iktatott UDRP eljárások száma meglehetősen kevésnek mondható, már akár egy túlbuzgó feljelentő tevékenysége is megváltoztathatja az eredményt. Dánia például a 2011-es év negyedik legaktívabb feljelentője lett azáltal, hogy a LEGO gyár egyedül több mint 160 ügyben nyújtott be panaszt domain csalók ellen. A lista első három helyét sorrendben az USA, Franciaország és az Egyesült Királyság foglalja el.

A WIPO ügyek és az azokban érintett domain nevek száma a 2000-2011. közötti időszakban az alábbi táblázatban látható:

Sajnálatos módon az UDRP eljárások száma sosem fogja tükrözni a domain csalások valódi számát, főleg hogy a csalók úgy árazzák be domain neveiket, hogy azokért kicsit kevesebbet kérnek, mint amennyibe egy UDRP eljárás elindítása kerülne, így sokszor láthatatlanok maradnak a statisztika számára.

A WIPO adataiból egyéb érdekes következtetések is levonhatók, mint például a panaszosok és bepanaszolt személyek földrajzi eloszlása. Kínában – nem meglepő módon – jövedelmező üzletnek számít a domain nevekkel elkövetett csalás, ezért az Egyesült Államok mögött a második helyen áll a csalások számának országok szerinti listáján. Érdekes, hogy a WIPO-nál UDRP eljárást viszont egyet sem indítottak Kínából. Ausztrália az országok listáján a negyedik helyet foglalja el, mivel a WIPO 171 bepanaszolt ausztrál polgárról tud. A panaszokat tevők listáján a 39 bejelentett ügy viszont csak a 13. helyre elegendő Ausztrália esetében.