1500 webcímet pereltek el egyszerre

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) egyetlen monstre ügyként kezelte az esetet, melynek végén 1519 domainnév esetében döntött úgy, hogy Daniel Kirchhof-nak át kell azokat adnia az InterContinental Hotels Group (IHG) részére. A WIPO 10 domainnevet Herr Kirchhof javára ítélt meg, 13 egyéb domainnévről pedig az IHG végül lemondott. A német állampolgárságú Herr Kirchhof kezelésében egyébként óriási mennyiségű, mintegy 70 ezer egyéb domainnév található.

Az ügyet a WIPO döntőbírósága elé az Inter-Continental Hotels Corporation, valamint a Six Continents Hotels vállalatok vitték, melyek az IHG tulajdonában lévő cégek.

A WIPO Uniform Domain Resolution Policy (UDRP) elnevezésű egységes vitarendezési eljárása lehetővé teszi, hogy amennyiben több vitás domainnév egyetlen személy kezelésében van, a vita egyetlen ügyként rendezhető. A szabályok azt is lehetővé teszik, hogy egymással kapcsolatban lévő, az ügyben közös érdekkel rendelkező vállalatok együtt lépjenek fel egy jogsértővel szemben.

A WIPO döntése szerint a jelen ügyben a két közös érdekekkel rendelkező vállalat jogosan lépett fel a jogsértő magánszeméllyel szemben az 1500 domainnév ügyében. „A közös sérelem ténye mindkét vállalat esetében megállapítható volt, és mivel a tényállás szinte mindegyik vitás domainnév esetében azonos, végül az bizonyult az eljárás leghatékonyabb formájának, ahogyan a több mint 1500 domainnév ügyére egyetlen esetként tekintettünk.” – áll a WIPO közleményében.

Ahhoz, hogy egy vitatott domainnév ügyében a WIPO egy jogsértő magatartással vádolt magánszemélyt vagy vállalatot a domainnév átadására kötelezzen, a sértett márkanévtulajdonosnak bizonyítania kell, hogy a vita tárgyát képező domain azonos, vagy megtévesztően hasonlít a jogtulajdonos márkanevére. A jogtulajdonosnak ezen felül azt is be kell tudnia bizonyítania, hogy a jogsértő domainnév rosszhiszeműen került regisztrálásra.

A WIPO testület a precedensértékű döntésben megállapította, hogy a vizsgált domainnevek legnagyobb része a szállodacsoport birtokában lévő márkanevekkel azonos, vagy azokhoz megtévesztően hasonló volt. Tíz domainnév esetében az IHG vállalatok márkaneveivel való azonosság, vagy az azokhoz hasonlóság nem volt bizonyítható, így a döntőbíróság Herr Kirchhof-ot nem kötelezte azok átadására.

A szállodacsoport a vitás eset rendezése során azzal érvelt, hogy maga az a tény, hogy az ügyben ilyen sok domainnév szerepel, már önmagában is bizonyíték arra, hogy Kirchhof rosszhiszeműen járt el, amikor a kérdéses domainneveket regisztráltatta. A WIPO-testület egyetértett az érveléssel.

Amint az a döntésben is elhangzik: „Pusztán a tény, hogy az eljárás során több mint 1500 olyan domainnév került szóba, amelyek az IHG márkaneveit tartalmazták, egyértelművé teszi, hogy Kirchhof szándékosan egy olyan minta alapján kezdett domainnév-regisztrációkba, melyek gátolták a védjegytulajdonost saját érdekeinek érvényre juttatásában. Ez egyértelműen bizonyítja a rosszhiszemű magatartást.”

Döntésében a testület kimondta, hogy az eredetileg 1542 vitás domainnév közül 1519 esetben állapítható meg jogsértő magatartás Herr Kirchhof részéről, így a férfinak ezekről a domainnevekről le kellett mondania az IHG csoport javára.

A WIPO testület tagjai az ügy lezárása után elmondták, hogy éppen ilyen esetekre számítottak azután, hogy lehetővé tették több különböző domainvita egyidejű rendezését.

A frissen lezárult ügy jól szemlélteti, hogy az UDRP folyamat és a jogtudomány csak az ilyen és ehhez hasonló drasztikus döntések meghozatalával képes lépést tartani a jogsértő regisztrációk számának rohamos növekedésével, valamint a jogsértők újabb és újabb, a tömeges regisztrációkat előszeretettel alkalmazó módszereivel. John Mackenzie, a Pinsent Masons nevű ügyvédi iroda szellemi tulajdonjogi szakértője szerint más cégek sokat tanulhatnának az IHG csoport módszereiből.

„A határozat ragyogóan szemlélteti, hogy a márkatulajdonosok mennyire hatékonyan képesek akár egyszerre több domainvitát is eredményesen megoldani, ha egy eljárásként kezelik azokat. Az UDFP rendezési folyamat ilyetén alkalmazása rendkívül költséghatékony módja annak, hogy megszabaduljunk a visszaéléseket elkövető honlapoktól.” – fejtette ki véleményét John Mackenzie.