A belgák és a hollandok taroltak az .eu domaintér megnyitásakor

A december 7-től foglalhatóak az .eu végű domainnevek. Az első szakaszban települések és védjegy tulajdonosok kérhetik védjegyükkel azonos, illetve a településnevekkel megegyező címek bejegyzését. A domaintér megnyitását követően a domaintér nyilvántartója nyilvánosságra hozta a beérkezett regisztrációs kérelmekkel kapcsolatos kimutatásokat. Az első két nap adatait tartalmazó statisztikákból levonható a legfőbb következtetés, hogy az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok vállalkozásai kevésbé látták fontosnak az .eu végű címek foglalását, mint nyugat-európai versenytársaik. Az első 48 órában közel 120 000 domain bejegyzési kérelem érkezett, amelynek egyharmadát német vállalkozás nyújtotta be, majdnem azonos számú iégny érekezett Hollandiából, Franciaországból és az Egyesült Királyságból. A kimutatásból látható, hogy a legaktívabb 10 ország között egyetlen újonnan felvett tagállam sem szerepel.

[file=708_1.html]

[file=708_3.html]

Amennyiben a beérkezett kérelmeket az adott ország népesség számával arányosítjuk, akkor látható, hogy Hollandia esetében 1097 lakosra jut egy bejegyzési kérelem. Ugyanez a mutató a belgák esetén 1625, Svédország esetén pedig 1673. Németország – annak ellenére, hogy az egyik legtöbb állampolgárral rendelkező tagország – ebben a kimutatásban is az elsők között található: 2030 lakos/kérelem mutatóval az ötödik.

[file=708_2.html]

Sajnos nincs kimutatás a teljes listáról, az EURid csak az első 10 országra vonatkozó számokat tette közzé, így a magyar kérelmekre vonatkozó kimutatást nem áll módunkban értékelni.

A lassú ügyintézés a magyarázat

A szerkesztőségünk által megkérdzett védjegy szakértő, Pintz György szabadalmi ügyvivő a szabadalmi eljárások lassúságának tudja be a Kelet-Európából beérkezett alacsony ügyszámot. "A BENELUX Védjegy Hivatal odáig ment a hazai cégek támogatásában, hogy egy holland cégnek egy nap alatt (!) lajstromozták védjegyét (megtekinthető a www.nevado.hu/vedjegy oldalon), ugyanakkor elgondolkodtató, miért tart hazánkban egy védjegy lajstromozása átlagosan 1,5 évig… " – mondta Pintz. A .eu domaintér regisztrációs szabályozása néhány hónapja került nyilvánosságra és azokban az országokban, ahol a védjegyeztetés lebonyolítható volt a rendelkezésre álló idő alatt ott a vállalkozások előnyben voltak. Bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a magyar szereplők számára is nyitva áll a nyugat-európai szabadalmi hiavatalok ajtaja, azonban ezt a lehetőséget a potenciális igénylők figyelmen kívül hagyták. – tudtuk meg a szakértőtől.
A domaintér megnyitásának második szakasza február 7-én kezdődik. Ettől az időponttól már azok is kérhetik majd az .eu végű webcímeket, akik a cégük nevével azonos címet szeretnék lefoglalni. Bízunk benne, hogy az első körben esett csorbát a hazai cégek kiköszürülik…