Románia beelőzte Szlovákiát

Románia és Bulgária január elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Az új tagok állampolgárai és szervezetei az idei év első napjától kérhetnek .eu végű webcímeket. A páneurópai domaintér kezelője az EURID által közzétett statisztikából – amely a első 20 nap domain regisztrációit tartlmazza – megállapítható, hogy a Romániában meglehetősen népszerűnek az .eu végű domain nevek. A közzétett statisztika szerint román kérelmezők eddig valamivel több, mint 2200 webcímet kértek. Bulgáriából mindössze 386 kérelmet érkeztetett a brüsszeli nyilvántartó. A fokozott román érdeklődés értékét jól szemlélteti az, hogy a keleti szomszédunkból 20 nap alatt közel kétszer annyi regisztráció érkezett, mint Szlovákiából 1 év alatt és hatszor annyi, mint Szlovéniából ugyancsak egy év alatt.

Mi, magyarok 15. helyen állunk

Az EurId által kiadott kimutatás szerint a bejegyzett .eu domain nevek tekintetében továbbra is a németek "vezetnek". Eddig az összes bejegyzett domain 35%-át kérte német igénylő. Brit kérelmező irányából fogadták az igények közel 20%-át, Franciországból regisztrálták a webcímek 7,2%-át. Magyarország Írországot és Hollandiát követve, Máltát és Görögországot megelőzve a 15. legnagyobb igénylő. Az adatok szerint minden 100. .eu végű domainnek vagy magyar kezelője.

Bulgária: róka fogta csuka, csuka fogta róka

A uniós államokban élők és ezen országokban működő szervezetek bármely regisztrátorhoz fordulhatnak .eu végű címek lefoglalásához. Az elmúlt egy év kimutatásai szerint azonban a legtöbb kérelmező saját országában tevékenykedő regisztrátorral veszi fel a kapcsolatot. Ennek egyik oka, hogy az ügyfélszolgálat lebonyolítása egyszerűbb az adott ügyfél által ismert nyelven, másrészt a néhány 10 eurós költség hagyományos bani átutalása és konverziós költsége akár a 1 domain regisztrációs díját is meghaladhatja, a kártyával való interneten történő fizetés megbízhatósága kapcsán az internetezők többsége még mindig bizonytalan. A bulgáriából beérkezett alacsony regisztrációk számának okára valószínűleg a oszgágon belül tevékenykedő regisztrátorok számában keresendő a magyarázat. Romániában összesen 8 cég kérte meg a regisztrátori státuszt, Bulgáriában azonban mindeddig egyetlen akkreditált regisztrátor sincs. Ez a tény a bulgáriai regisztrációkra várhatóan továbbra is ki fog hatni, mert ameddig nincs kereslet addig nem fogják a cégek a regisztrátori státusz megszerzéséhez a 10 000 Eurós díjat megfizetni, ameddig pedig nincs regisztrátor az országban a kérelmezők nem fognak tudni anyanyelvükön kommunikálva és helyi banki átutalással regisztrálni…