Meglepő domain visszavonások

Október 7-én több, mint 20 az elmúlt esztendőben született, az Alternatív Domain Vitarendező Fórum által meghozott döntés került fel az infomediator.hu oldalra, amely pontot tett vitás ügyekre.

Portálunk a legérdekesebbnek számító eseteket összegezte:

Danubiusz.hu

A danubiusz.hu domain név ügyében a Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (Kérelmező) kérte a Regisztrációs Döntnök eljárását, arra hivatkozással, hogy  a cégnevéhez, közismert védjegyeihez megtévesztésig hasonló domain nevet a Kérelmezett csak azzal a szándékkal igényelte, hogy ezzel a Kérelmező honlapját kereső felhasználókat a saját oldalára irányítsa. Kérelmező előadta, hogy a danubiusz.hu domain név átirányításra került a http://www.ndparking.com/danubiusz.hu/ oldalra, ahol egyéb kereskedelmi ajánlatok mellett – különböző online rádióadókra is felhívja a figyelmet, az ezekre való átlinkelési lehetőséget biztosítja. Tekintettel a danubius.hu és a danubiusz.hu közti kiejtésbeli egyezőségre és az emiatti nyilvánvaló összetéveszthetőség tényére, a Danubius Rádió hallgatói jóhiszeműen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a Danubius Rádió www.danubius.hu címen elérhető weboldala helyett a fenti címen elérhető gyűjtőoldal látogatottságát növelik és veszik igénybe az azokon elérhető kereskedelmi szolgáltatásokat, amely a Kérelmező üzleti érdekeit nyilvánvalóan sérti. A Kérelmezettnek a danubiusz.hu domain név nem közismert elnevezése, azt védjegyoltalom nélkül használja. A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett a danubiusz.hu domain nevet nem használja tisztességesen és a fentiek szerint a felhasználók megtévesztésére törekszik, illetve arra, hogy sértse a „”danubius”” név jó hírét, amelynek használatára a Kérelmező gazdasági tevékenysége körében jogosult.

Kérelmező a domain név Kérelmezettől történő visszavonását és javára történő átruházását kérte.

A Regisztrációs Döntnök a kérelmet Kérelmezettnek és adminisztratív kapcsolattartójának azzal a figyelmeztetéssel küldte meg, hogy amennyiben érdemi védekezését 30 napon belül nem terjeszti elő, úgy a kérelemben előadottak elismerését kell vélelmeznie.

 Mivel Kérelmezett a fenti körülmények alapján érdemi védekezést nem terjesztett elő, így a Regisztrációs Döntnök határozatát a kérelem és az interneten elérhető nyilvános adatok alapján hozta meg.

A Regisztrációs Döntnök megvizsgálata a www.danubiusz.hu web oldalt, és ott azt tapasztalta, hogy a döntés meghozatalakor tartalom már nem volt elérhető. Az internetes oldalak archívumából azonban megállapítható volt, hogy érdemi tartalom korábban sem volt az oldalon elérhető, folyamatosan „az oldal fejlesztés alatt” felirat mellett néhány, internetszolgáltatással kapcsolatos link volt azon elérhető. Kérelmező állításával egyezően a http://www.ndparking.com/danubiusz.hu/ oldal valóban más linkek mellett on line rádiókhoz és zeneszolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító linket tartalmaz.

A Döntnök megállapította, hogy a domain nevet ténylegesen nem használta Kérelmezett.

A kérelmezett domain név whois rekordja szerint a domain nevet Kérelemzett 2000.06.06. napján reigisztráltatta, így Kérelmező azon feltételezése is valószínűsíthető, hogy annak regisztrálására csupán azért került sor, hogy a Kérelmező közismertséget és jó hírnevet élvező elnevezését Kérelmezett saját üzleti hasznára fordítva, az internet felhasználókat megtévessze.

A Regisztrációs Döntnök eljárási szabályzata 31. pontja szerint „[a] Regisztrációs Döntnök a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben:

a) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne;
b) Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

Kérelmezett nem igazolta, hogy a kérelmezett domain név használatához joga vagy jogos érdeke fűződne, ugyanakkor a kérelmezett domain név kétségtelenül könnyen összetéveszthető a Kérelmező hivatalos és közismert cégnevével.

 A kérelmezett domain név kétségtelenül Kérelmező közismert elnevezéséhez megtévesztésig hasonló név. Olyan körülmény nem volt megállapítható, amely arra utalt volna, hogy Kérelmezettnek a név használatához joga vagy jogos érdeke fűződne, ezzel szemben a kérelem és az interneten található adatok éppen Kérelmezett rosszhiszemű magatartását támasztják alá. Ezért a Regisztrációs Döntnök egyetértve a Kérelmező előadásával, megállapíthatónak tartja az Eljárási Szabályzat 31. c.) és d.) pontjánban foglaltak fennállását.

A fentiek alapján a Regisztrációs Döntnök megállapította, hogy a hivatkozott szabályzat 29. a.) és b.) pontja alapján a domain név visszavonása elrendelhető.

konyvtar.hu, konyvtarak.hu

A konyvtar.hu és konyvtarak.hu domain nevek ügyében az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet kérte a Regisztrációs Döntnök eljárását.

Eredetileg 2000.március 25.-én a Best Domains Kft regisztráltatta a konyvtar.hu és konyvtarak.hu domain neveket, Kérelmezett javára azokat 2008.május 16-án  regisztrálták. Kérelmezett és jogelődje között szoros gazdasági kapcsolat áll fenn,  azonos tulajdonosi  és ügyvezetési körrel rendelkeznek.

Kérelmező állítása szerint Kérelmezett a domain neveket anélkül igényelte, hogy azokhoz joga vagy jogosérdeke fűződött volna, illetve azokat rosszhiszeműen igényelte és használja.  Hivatkozott arra is, hogy kérelmezett jogelődje a domaint 1.450.000.-F vételáron értékesítette volna részére.

Kérelmezett érdemi védekezésében előadta, hogy álláspontja szerint Kérelmezőt nem illeti meg a „könyvtár” elnevezés kizárólagos használati joga és vitatta azt is, hogy a delegálás során rosszhiszeműen járt volna el.

Vitatta továbbá, hogy a domain átruházására irányuló árajánlat a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata 33.b.)II. pontjában hivatkozott feltétel teljesülését jelentené és hivatkozott arra, hogy az árajánlatot a domain korábbi tulajdonosa tette. Állította, hogy az oldalon hosszú távú tartalomszolgáltatást kíván nyújtani, s hogy ennek tervét Kérelmezővel már megosztotta.

Kérelmező az érdemi védekezésre tett nyilatkozatában hivatkozott az 1997.évi CXL. törvényre, a domain eredeti és jelenlegi tulajdonosa közötti nyilvánvaló üzleti kapcsolatra és arra, hogy Kérelmezőtől a tervezett tartalomszolgáltatással kapcsolatban semmilyen tájékoztatást nem kapott.

A Regisztrációs Döntnök felhívására csatolta a Kérelmezett  jogelődjével a domainek átruházása tárgyában folytatott levelezést, így az árajánlatot is.

A Regisztrációs Döntnök az eljárási szabályzat 29. pontja alapján a Kérelmező és Kérelmezett írásbeli előterjesztései, valamint a Nyilvántartó által vezetett nyilvántartásban szereplő adatok alapján hozta meg döntését. 

Az eljárási szabályzat 31. pontja szerint „[a] Regisztrációs Döntnök a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben:

a) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy
b) Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.”

A Regisztrációs Döntnök megállapította, hogy Kérelmező a 1997.évi CXL. törvény  alapján jogosult a „Könyvtár” elnevezés használatára,  Kérelmezett ellenben nem hivatkozott olyan tényre, amellyel bizonyítaná, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne.

A Regisztrációs Döntnök eljárási szabályzata szerint annak nincs jelentősége, hogy az adott elnevezés használatára jogszabályon alapuló jogosultság kizárólagos legyen, a jogosultak közül az tarthat igényt az elnevezéshez kapcsolódó domainra, aki arra igényét elsőként jelenti be.

A fentieken túl a Regisztrációs Döntnök álláspontja szerint Kérelmezett  részéről  a domain felhasználása rosszhiszeműen történik.

Kérelmezett honlapján ugyanis azon kívül, hogy – sok más domain mellett-  a jelen eljárás alapját képező domainek továbbra is eladók, tartalom nem található. Ez a körülmény pedig vitathatatlanul azt igazolja, hogy a Kérelmezett a domaineket elsősorban azzal a céllal igényelte, hogy az adott név használatára jogosult személynek átruházzák, vagyis a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata 33.a. pontjában hivatkozott feltétel is teljesült Kérelmezett eljárásának rosszhiszemű minősítése körében.

szeged.hu

A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata álláspontja szerint a Médiaweb Kft. a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne, mert a Kérelmezett a Domainregisztrációs Szabályzat szerint nem jogosult a vitatott domain név használatára.

A Kérelmező előadta, hogy az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. § (1) alapján, mint jogi személyt, a Ptk. 75.§ (2) bekezdése illetve  77.§-a alapján megilleti a személyhez fűződő jogok védelme, így a névviseléshez, illetve névkizárólagossághoz való jog. A kérelmezett domain név regisztrálása 1997.01.21.-én történt ugyan, ám a Kérelmező a whois tanúsága szerint hivatkozott a szeged.hu domain név 2005. 04.01.-i dátumú módosításra, és előadta, hogy a módosítás időpontjában új igénylőlapot kellett Kérelmezettnek kitöltenie, és ebben az időpontban is meg kellett felelnie Kérelmezett névhasználatának az akkor hatályos Domainregisztrációs Szabályzat rendelkezéseinek. Álláspontja szerint  a kérelmezett domain név Kérelmezett által történő használata ellentétes a 2.3.4., 2.2.4., és 3.3. pontokban foglalt feltételekkel.

Kérelmező álláspontja szerint továbbá a Kérelmezett a domain nevet rosszhiszeműen használja, mivel azt elsősorban azzal a céllal igényelték, hogy az adott név használatára jogosult személynek ellenérték fejében átruházzák, vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsák. Ezt Kérelmező a Kérelmezett által 2008. július 10.-én küldött ajánlattal kívánta alátámasztani, amely szerint Kérelmezett 10 millió forint ellenében és további feltételek mellett volt kész a domain név átruházására.

II. A Kérelemre a Kérelmezett által előterjesztett részletes érdemi védekezésben részben a névhasználathoz fűződő jogára, részben pedig a saját jóhiszeműségére hivatkozott. Előadta, hogy álláspontja szerint téves a Kérelmező hivatkozása a 2005.04.01.-i módosításra, akkor ugyanis a Kérelmezett csupán regisztrátort váltott, amely eljárás tényleges módosítást, új igénylőlap kitöltését nem követeli meg. Ezzel szemben a szeged.hu domain név első „bejegyzése” (1997.01.21.) idején még nem létezett a ma nyilvántartást végző szervezet, nem volt a domainek regisztrálását szabályozó feltétel, önszabályozó kódex, és a Nyilvántartó megalakulásakor, illetve a szabályok kialakításakor nem merült fel a korábbi regisztrálások felülvizsgálata. A kérelmezett szeged.hu domain név alatti tartalomszolgáltatásért kezdettől fogva a „kulturális minisztériumban bejegyzett” „Internetto Szeged” majd „Index Szeged”, az Internetto majd az Index szegedi mutációjának előállításáért felelős TiszaneT-leányvállalat, az Internetto Szeged Kft. felelt, mely 1/1999. (06.03.) határozatával alakult át Médiaweb Kft-vé. A Médiaweb Kft egy 2001. november 1.-i „adásvételi szerződés” keretében, (amelyet Kérelmezett az érdemi védekezéséhez mellékelt), vásárolta meg a szeged.hu domaint a profiltisztítást végző, akkor már Axelero-leányvállalat TiszaneT Kft.-től, melynek átjegyzése 2001. novemberében az akkori szabályok szerint szabályosan meg is történt. Kérelmezett érdemi védekezésében  külön kérte annak figyelembe vételét, hogy a rosszhiszemű „igénylés” azért sem állapítható meg, mert a domain nevet nem igényelte, hanem „adás-vételi szerződés” keretében vásárolta.

Kérelmezett vitatta, hogy a domain nevet rosszhiszeműen használná, és hivatkozott arra, hogy eredeti cégnevében is szerepel a Szeged név (Internetto Szeged Kft.), valamint hogy a regisztráció időpontjától kezdődően folyamatosan használja a szeged.hu domaint, előbb az Internetto Szeged, majd az Index Szeged és mindvégig a Szeged Szerver kiadvány üzemeltetése során. Utóbbit 2001 novemberéig az eredeti domain használó, a Tiszanet Kft. alvállalkozójaként. A még ma is a Tiszanet Kft. által adott nevet viselő Szeged Szerver (a szeged.hu oldalon működő honlap), – melynek szlogenje: „Amit Szegedről tudni kell”, – részletesen tájékoztat Szeged város közéleti, kulturális, sport és egyéb eseményeiről, minimális terjedelemben a legfontosabb országos eseményekről is beszámolva. A Kérelmezett hivatkozott arra, hogy a Szeged tárgyú kiadványaiba kimutathatóan legalább 23-25 millió Ft-ot invesztált az évek során, melynek nagyjából fele a Szeged Szervert gyarapította, és aminek bizonyos sikerét mutatja, hogy 2004-ben a Népszabadság napilapban a szeged.hu, mint a városi weboldalak legszebb példánya fényképesen is bemutatásra került. (Azóta a design és a tartalom is jelentősen változott, az olvasottság mintegy négyszeresére nőtt). A Kérelmezett jelenleg is jelentős költséggel, folyamatosan naprakészen tartja a Szeged Szerver (szeged.hu) portált.

Kérelmezett álláspontja szerint továbbá a rosszhiszemű névhasználatot az is kizárja, hogy lehetőséget biztosítanak valamennyi szegedi cégnek a „cégnév.szeged.hu” aldomain használatára éppen a Nyilvántartó szabályai szerint, és ezzel a lehetőséggel ma is 100-at meghaladó számú szegedi cég, köztük a Kérelmező is (immár 9 éve: polghiv.szeged.hu) él. A Kérelmező ugyanakkor már a felek közötti tárgyalások során közölte, hogy ezt a gyakorlatot nem kívánja folytatni.

Kérelmezett a névhasználathoz fűződő jogát a közötte és a név között fennálló bizonyítható kapcsolatra megállapíthatónak tartja, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium lapnyilvántartásába is bejegyzett „Internetto Szeged”, majd „Index Szeged” napilapok (portálok), elnevezése, illetve az Index Szeged Kft. cégneve, vagy akár a mindvégig és jelenleg is a Médiaweb Kft. (illetve jogelődjei) által a szeged.hu domain alatt működtetett Szeged Szerver portál elnevezése alapoz meg.

Kérelmezett vitatta, hogy a rosszhiszemű névhasználatot bizonyítaná a domain átruházására Kérelmező felé tett ajánlata, mivel az átruházást is csak a jelenlegi felhasználókat védő feltételekkel kínálták fel. Az a körülmény pedig, hogy az átruházásért ellenértéket igényeltek a Kérelmezőtől, csupán az évek alatt befektetett összegek megtérülését volt hivatott biztosítani számukra.

A Kérelmezett álláspontja szerint éppen a Kérelmező jár el rosszhiszeműen, amikor a szerződés elkészülését követően annak aláírása előtt mégis a Regisztrációs Döntnökhöz fordult.

Kérelmezett hivatkozott arra, hogy egyetlen jogszabálynak vagy más szabályzatnak sem lehet visszaható ereje, a szabályosan megszerzett és gyakorolt jog további gyakorlásától őt megfosztani nem lehet.

III. A Kérelmező a Kérelmezett érdemi védekezésére tett észrevételében a kérelemben foglaltakat változatlanul fenntartotta, rámutatott. hogy Kérelmezett nem vitatja az önkormányzatok, természetes és jogi személyek névviseléshez ill. névkizárólagossághoz való jogát, melyet a Domainregisztrációs Szabályzat és a Ptk. is védelemben részesít. Előadta továbbá, hogy különös és érthetetlen a kérelmezett hivatkozása az „Internetto Szeged Kft” elnevezésre, amikor a Mediaweb Kft. Internetto Szeged névvel 1999.03.19-én alakult, és a mai nevét (Mediaweb Kft) 1999.08.02-i hatállyal vette fel, és használja. Mindez a becsatolt domain név adásvételi szerződés (2001.11.01.) időpontját messze megelőzően történt.

Kérelmező álláspontja szerint az, hogy a Kérelmezett cégnévében szerepelt a „Szeged” elnevezés, még nem jogosítja fel őt a szeged.hu domain név használatára, hiszen ez a névviseléshez, illetve a névkizárólagosság fűződő joga alapján a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg. Kérelmező hivatkozott Szeged Város Önkormányzata 25/1998. (VII.27.) sz. rendeletére, amely az Önkormányzat engedélyéhez köti a Szeged városa nevének és jelképeinek használatát.

Kérelmező álláspontja szerint irreleváns Kérelmezettnek a lapnyilvántartásra történő hivatkozása is.

Kérelmező változatlanul fenntartotta a Domainregisztrációs Szabályzatra történő hivatkozását, és előadta, hogy álláspontja szerint a szeged.hu domain név Kérelmezett által történő használata nem csupán jogszabályt sért, de megtévesztő is, mivel az internet használók joggal várhatják el, hogy az önkormányzat neve alatt annak honlapját találhassák meg.

IV. A Kérelmező kérelmében egy személyes döntnöki eljárást kért, azonban a Regisztrációs Döntnök vezetője az ügy elbírálását a RDESZ 22. pontja alapján három tagú Regisztrációs Döntnöki Tanács elé utalta.

V. A Regisztrációs Döntnöki Tanács a kérelem, az érdemi védekezés, az arra tett észrevételek, valamint a weben nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata (RDESZ) rendelkezéseinek megfelelően hozta meg döntését.

A RDESZ 29. pontja szerint „[a] Regisztrációs Döntnök a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben:

a) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne;
b) Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

A RDESZ 29. pontja idézett rendelkezései értelmében a Regisztrációs Döntnöki Tanács elsődlegesen azt szögezi le, hogy nyilvánvaló, hogy Kérelmező jogszabály alapján jogosult a Szeged név, és ennek megfelelően a szeged.hu domain név használatára is.

Azt is leszögezi a Regisztrációs Döntnöki Tanács, hogy a kérelmezett domain név eredeti regisztrációjára 1997. január 21. napján  került sor, amikor még semmiféle szabályozása nem volt a .hu TLD alatti domain nevek regisztrációjának, így nyilvánvalóan nem volt olyan tiltó rendelkezés, amely a szeged.hu domain névnek az eredeti domain használó, a Tiszanet Rt. által történő regisztrálását tiltotta volna. Ebben az időpontban ugyancsak nem volt olyan jogi rendelkezés sem, amellyel az eredeti regisztráció ellentétes lett volna.

A tárgybeli ügy megítélése szempontjából lényeges, hogy Kérelmezett, a domain név jelenlegi használója, a Mediaweb Kft. névhasználati jogát az iratokhoz csatolt, okirat tanúsága szerint a korábbi domain használó  Tiszanet Rt. és a Médiaweb Kft. közötti, 2001. november 1. napján kelt „adásvételi szerződés” útján szerezte meg.

A domain nevek feletti rendelkezési jog tartalma kapcsán az elmúlt években úgy a Tanácsadó Testület, mint az ISZT Kht. mellett működő Eseti Választottbíróság gyakorlata arra az álláspontra helyezkedett, hogy a domain nevek feletti rendelkezés nem tulajdonjogi, illetőleg a szellemi alkotások jogában az alkotó és az alkotás közötti kapcsolatot, a szerző, alkotó vagyoni jogait, illetőleg a kereskedelmi megkülönböztető jelleget oltalomban részesíteni kívánó, „kvázi-tulajdonjogi”, adásvételi szerződéssel átruházható jog, hanem (kizárólagos, de nem feltételen) névhasználati jogosítvány. A domain név használat tehát olyan vagyoni értékkel bíró jog, amelynek jogosultja a jogelődre tekintet nélküli, új jogszerzőnek minősül.

A hivatkozott tulajdon-átruházási szerződés”  megkötésének időpontjában (2001. február 12 – 2002. december 31.)  hatályos Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek 6.3. pontja szerint lehetséges volt, hogy Igénylő (jelen esetben a szeged.hu domain nevet 1997-01-21.-től jogszerűen használó Tiszanet Rt. a regisztrációs és delegációs szerződésből eredő (használati, de nem tulajdonosi) jogait másra átruházhassa, ennek azonban feltétele volt, hogy az igénylő helyére lépő új igénylő (jelen esetben a Médiaweb Kft.) a hatályos Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvekben foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el, illetőleg a delegálás ne legyen ellentétes a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvekben foglaltakkal.

A 2001. február 1.-től hatályos Domanregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek 3.4 szakasz a.) pontja értelmében közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás esetén a magyarországi települések neveit csak a helyi önkormányzat választhatta: e feltételnek az átruházással érintett Médiaweb Kft. nyilvánvalóan nem felelt meg.

Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§ (3) bekezdése hatalmazza fel az önkormányzatokat arra, hogy rendeleti formában jogszabályokat alkosson. Az átruházás időpontjában már hatályos, Szeged Város Önkormányzata 25/1998. (VII.27.) Kgy. sz. rendelete értelmében a szeged.hu domain név a szegedi székhellyel bejegyzett Kérelmezett által történő használatának megszerzése az Önkormányzat erre irányuló engedélye hiányában jogszabállyal ellentétes volt.

Kérelmezett domain név használata tehát jogellenes, mivel az a hivatkozott 25/1998. (VII.27.) Kgy.sz. rendeletbe, valamint az általános szerződési feltételekbe ütközik, így a Regisztrációs Döntnöki Tanács nem állapíthatta meg Kérelmezett javára a jogos érdek fennállását sem, mivel az RDESZ alapján erre hivatkozással, a kérelemmel szemben védelem csak abban az esetben illetheti meg a domain név használóját, amennyiben nincs jogszabály által biztosított joga az adott név használatához, azonban a név általa történő használata nem ellentétes valamely hatályos jogszabály rendelkezésével.

Nem helytálló a Kérelmezett azon védekezése sem, hogy visszamenő hatállyal nem lehet vele szemben szankciót alkalmazni, mivel a kérelem megítélése szempontjából nem a kérelmezett domain név regisztrálásának időpontja, hanem az átruházás időpontja releváns, és ez utóbbiban, a Kérelmezett domain név használatának megszerzése időpontjában az mind hatályos jogszabállyal, mind a Domainregisztrációs Szabályzat rendelkezéseivel ellentétes volt.

Az RDESZ hivatkozott 29. pontja vagylagos feltételként határozza meg a domain használat jogellenességének vagy a rosszhiszeműségnek a fennállását, a kérelemnek tehát helyt kell adni, amennyiben az egyik feltétel megállapítható. Erre tekintettel a Döntnöki Tanácsnak már nem kellett volna vizsgálnia a Kérelmezett rosszhiszeműségének fennállását, azonban e vonatkozásban a Döntnöki Tanács fontosnak tartja az alábbi tények kiemelését:

A lefolytatott eljárás alapján a Döntnöki Tanács rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem lehetett a Kérelmezett részéről a domain használat rosszhiszeműségét megállapítani, azonban a Kérelmezett, mint  infokommunikációs szakterületen dolgozó, és szegedi székhellyel rendelkező gazdasági társaság kötött a kérelmezett domain névre átruházási szerződést, így az ő vonatkozásában a Ptk. 4. § (4) bekezdése szerinti elvárhatósági alapelvnek a figyelembe vétele, az adott esetben megfelelő gondosság tanúsítása (a hatályos domainhasználati-domainátruházási feltételeknek való megfelelőség előzetes vizsgálata, valamint a helyi önkormányzati rendelet figyelembe vétele) elvárható lett volna – ezt pedig a tárgybeli domain név „tulajdonjogát” megszerző Kérelmezett nyilvánvalóan elmulasztotta.

Önmagában azt a tényt, hogy a Kérelmezett a domain nevet ellenérték fejében felajánlotta a Kérelmezőnek, a Regisztrációs Döntnöki Tanács álláspontja szerint a rosszhiszeműséget nem teszi megállapíthatóvá, azonban alkalmas arra, hogy Kérelmezett védekezésének azon pontját kérdőjelezze meg, amely az őt a kérelmezett domain név használatához fűződő érdekre alapozódott.

A jogellenes domain név használat nyilvánvalóan ellentétes már a Kérelmezett által történő domain név használat megszerzése időpontjában is hatályos, a domainregisztráció rendjét meghatározó általános szerződési feltételekkel is, így a Regisztrációs Döntnöki Tanács ezt az állapotot nem tarthatta fenn, és a kérelemnek helyet kellet adnia döntésében.

Ugyanakkor a Regisztrációs Döntnöki Tanács kiemeli azt is, hogy bár a Kérelmezett részére a jóhiszeműen szerzett jogok gyakorlására alapítva nem látta biztosíthatónak a jogvédelmet, azon aldomain használókat azonban, akik a Kérelmezett előadása szerint a cégnév.szeged.hu domaineket évek óta jóhiszeműen gyakorolják a jogvédelem – az egyes szerződések tartalmától függően – megilletheti.

Forrás: infomediator.hu