A danubiaestate.hu domain teljesíthető

A danubiaestate.hu domain nevet Dori Ede (a továbbiakban „Panaszolt”) igényelte prioritás nélkül 2008. május 21-én. Az igénylés ellen a DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság („Panaszos”) élt kifogással jogi képviselője útján, és kérte a domain delegálásának megtagadását.

Kifogásában a Panaszos hivatkozott a Domainregisztrációs Szabályzat („DRSZ”) 2.2.1. és 2.2.2. pontjaira, és előadta, hogy a Panaszos társaság a jogosultja a 131804 illetve 156783 lajstromszámú magyar, valamint a 000976613 lajstromszámú közösségi védjegyeknek, melyek mindegyike szóvédjegy („DANUBIA”), a 35. és a 42. áruosztályban biztosítanak oltalmat, és bejelentési napjaik megelőzik a fenti domain-igénylés dátumát. A Panaszos álláspontja szerint a fenti védjegyek Magyarországon jó hírnevet élveznek, ennek alátámasztásául egy londoni szakfolyóirat minősítésére hivatkozott, mely a Panaszosnak az iparjogvédelem területén elért eredményeit méltatja.

A Panaszos szerint a fenti domain Panaszolt általi választása megtévesztő, mert az internet-felhasználók a szóvédjegy által védett megjelölést tartalmazó domain nevet a Panaszos társasággal kapcsolnák össze. A Panaszos szerint a fenti domain Panaszolt általi választása jogellenes is, mert sérti a versenytörvényt (1996. évi LVII. tv.) és a védjegytörvényt (1997. évi XI. tv.).

A Panaszos szerint a 131804 lajstromszámú védjegy a 35. osztály tekintetében is védelmet nyújt számára, és ebben az áruosztályban található a reklámozás és a kereskedelmi adminisztráció, ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása pedig feltételezi ezeket a tevékenységeket. A Panaszos hivatkozott a védjegytörvény 12. § (2) c) pontjára, mely a védjegyjogosult számára oltalmat biztosít olyan árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban is, melyek nem szerepelnek a védjegy árujegyzékében.

Hivatkozott a Panaszos arra is, hogy a nyilvántartott tevékenységei között szerepel ingatlanokkal kapcsolatos tevékenység is („saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, legfeljebb a saját tulajdonú ingatlanok átmeneti hasznosítása erejéig”). A Panaszos szerint a domain Panaszolt részére történő delegálása megakadályozná a Panaszost abban, hogy ezen tevékenységét „fenti védjegyei és az ’estate’ (ingatlan) szó összetételéből keletkező domain név alatt folytathassa”.

A Panaszos szerint a domain használata jellegbitorlást valósítana meg (versenytörvény 6.§).

Végül hivatkozott a Panaszos az „estate” angol szó leíró jellegére, mely a Panaszolt által nyújtani kívánt szolgáltatások tekintetében áll fenn.

A Panaszolt a fentiekre reagálva fenntartotta igényét. Válaszában a Panaszolt kifejtette, hogy a domain név alatt olyan honlapot kíván üzemeltetni, mely az ingatlanpiac területén tevékenykedne, egészen pontosan ingatlanközvetítői tevékenységet kíván folytatni, és kifejezetten tagadta, hogy iparjogvédelemmel kívánna foglalkozni. A domain név „danubia” része a Dunára és ezáltal Magyarországra, az „estate” szóelem az ingatlanokra kíván utalni. A Panaszolt előadása szerint a domain kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy a nevének kezdőbetűivel egyezik a fenti két szó kezdőbetűje, és a tervezett logo is ebből a két betűből áll („DE”).

A Panaszolt szerint a domain nem lenne megtévesztő, mivel a két név nem egyezik, továbbá a Panaszos társaság más területen tevékenykedik, és a Panaszos a védjegye számára nem az ingatlanpiac területén szerzett jó hírnevet. Hivatkozott arra is, hogy a „DANUBIA” szót más cégek is használják cég- illetve terméknevükben.

Hivatkozott a Panaszolt a versenytörvény 6. §-ának szövegére is, mely alapján a jellegbitorlás csak versenytársnak minősülő személlyel szemben állapítható meg, és a Panaszolt és Panaszos pedig nem versenytársak. Szóvá tette a Panaszolt azt is, hogy a Panaszos 131804 lajstromszámú védjegyének árujegyzékében nem szerepel a reklámozás.

A Panaszos viszontválaszában kifejtette, hogy a védjegytörvény a jó hírnevű védjegyek esetében az áruosztályoktól függetlenül biztosítja a védelmet a jogosult számára, a védjegyhez hasonló megjelölés tehát az árujegyzékben nem szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban sem használható.

A Panaszos a megtévesztő jelleggel összefüggésben arra hivatkozott, hogy „az internetes fogyasztó a domain név láttán vélhetően arra a következtetésre jut, hogy társaságunk által nyújtott ingatlanpiaci szolgáltatásokat fog találni a kérdéses domain név alatt elérhető honlapon”.

A Panaszolt a második válasziratában többek között előadta, hogy tagja és ügyvezetője a DANUBIA ESTATE Ingatlanközvetítő Korlátolt Felelősségű Társaságnak, melynek rövidített cégneve megegyezik a vita tárgyát képező domainnel.

A Tanácsadó Testület eljárása során elsősorban azt vizsgálta, jogellenes-e vagy megtévesztő-e a domain delegálása, illetve menyiben sértené a delegálás a Panaszos Kft. védjegyjogait.

A Tanácsadó Testület vizsgálta a Panaszos védjegyét, annak jó hírnevét, valamint a domain-névvel való összetéveszthetőségét. Bár a Panaszos bizonyítékokkal nem támasztotta alá védjegyének jó hírnevét, ezt a Tanácsadó Testület megállapíthatónak ítélte. A jó hírnév esetében a külföldi ismertség egyébként irreleváns, a törvény a belföldi jó hírnevet részesíti különös védelemben.

Vizsgálta a Tanácsadó Testület a domain névnek a védjeggyel való hasonlóságát, ezzel összefüggésben pedig arra jutott, hogy az „estate” szó a Panaszolt által megcélzott ingatlanpiac tekintetében leíró jellegűnek minősül, így a domain a védjegyekhez hasonlónak minősül.

Vizsgálta a Tanácsadó Testület, hogy fennáll-e olyan alapos ok, mely a védjegytörvény 12. § (2) c) pontjának alkalmazását kizárja, illetve a megjelölés használata előreláthatólag sértené-e vagy tisztességtelenül kihasználná-e a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. Ezzel összefüggésben a Tanácsadó Testület úgy látja, hogy a Panaszoltnak alapos oka van a domain használatára, hiszen a társaságnak – melyen keresztül gazdasági tevékenységre használná a domaint – rövidített cégneve megegyezik a domain névvel. A Tanácsadó Testület szerint egyébiránt a megjelölés használata előreláthatólag nem sértené és nem használná ki tisztességtelenül a védjegy megkülönböztető képességét és jó hírnevét, mivel a Panaszos különleges jogállású, ti. szabadalmi ügyvivői társaság. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 10. § (1) a) pontja szerint a szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el. Ebből következik, hogy a Panaszos társaság (noha a cégnyilvántartás szerint korlátozott mértékben ingatlanokkal kapcsolatos tevékenységet is végez) jogilag alkalmatlan arra, hogy a fentitől eltérő (pl. ingatlanpiaccal kapcsolatos) tevékenységet folytasson, így a gyakorlatban nem fordulhat elő az, hogy a két piaci szereplő közötti, fogyasztók részéről történő asszociáció folytán a Panaszost sérelem érje. Az ingatlanpiacon a „DANUBIA” szó nem rendelkezik jó hírnévvel, az ingatlanpiac és az iparjogvédelmi szakma jól elhatárolhatóan elkülönül, így a megkülönböztető képesség kihasználása sem fenyeget veszélyként.

A Tanácsadó Testület a DRSZ. 2.2.2. bekezdés c) pontjában felsorolt, a Panaszos által hivatkozott megtévesztő jelleget sem tartotta megállapíthatónak, mert a Panaszolt tervezett tevékenysége, illetve a honlapnak az arculattervezete (http://www.szalaywebdesign.eu/_de/index.php) nem utal arra, hogy a Panaszolt az iparjogvédelemmel vagy a Panaszossal kapcsolatban állna. A domain név „estate” karaktersorára tekintettel nem fenyeget annak veszélye, hogy a védjegyre keresés esetén esetlegesen elgépelés miatt a fogyasztókat a Panaszolt honlapjára irányítsa az internetes böngészés.

Végül a Tanácsadó Testület megállapította, hogy a Panaszolt és a Panaszos nem versenytársak, így a versenytörvény alkalmazása kizárt, és a Panaszos által hivatkozott jogellenesség jellegbitorlás (versenytörvény 6. §) jogcímén sem állapítható meg.