A SmartCarInsurance.hu a Daimleré lehet

A smartcarinsurance.hu domain nevet az EuroCable Magyarország Kft. (továbbiakban „Igénylő”) igényelte 2015. július 19. napján.

Az igénylés ellen megfelelően felhatalmazott jogi képviselője útján a Daimler AG (Stuttgart, Mercedesstrasse 137, 70327, Németország) Panaszos nyújtott be eseti állásfoglalás iránti kérelmet, amelyben kérte az igénylés elutasítását.

A Panaszos kérelmét a Domain Regisztrációs Szabályzat (DRSZ) 2.2.1. pontjára, valamint a Panaszos alábbiakban részletezett lajstromszámú védjegyeihez fűződő jogaira alapította.

Előadta, hogy a 000140186 és a 000140236 lajstromszámú közösségi, valamint a 831815 lajstromszámú nemzetközi védjegyei alapján kizárólagos joga van a „SMART” megjelölés használatára. A 000140186 sz. közösségi védjegybejelentést a Panaszos 1996. április 1. napján nyújtotta be a 12., 36., 37., 39., 41. és 42. áru- illetve szolgáltatási osztályok vonatkozásában, amely alapján Magyarországon 2004. május 1. napja óta kizárólagos joga van a „SMART” szó használatára. E védjegyek mellett a Panaszos hivatkozott a „SMART” megjelölést védelmező kiterjedt védjegycsaládra, amelyek szintén oltalmazzák annak Panaszos általi kizárólagos használatát (1070322, 753410, 000514034, 002086577, 005382916, 1113813 lajstromszámú ábrás- illetve szóvédjegyek). A Panaszos előadta azt is, hogy a védjegyekkel oltalmazott „SMART” típusú személygépkocsikat 1998-ban kezdte el gyártani, amelyek a városi vezetők között népszerű, közismert típusok.

A Panaszos álláspontja szerint a „smart” kifejezésnek a magyar nyelvben nincsen semmilyen jelentése, ezért az igényelt Domain név arra enged következtetni, hogy a Panaszos közismert szolgáltatásai találhatóak az igényelt domain alatt. Álláspontja szerint az Igénylő a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, illetve a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) nyilvánosan hozzáférhető védjegy adatbázisaiból maga is meggyőződhetett volna, hogy a Panaszos érvényes védjegyekkel rendelkezik a „SMART” megjelölésre.

A Panaszos védjegyei használatára az Igénylőnek engedélyt nem adott. A Panaszos álláspontja szerint az Igénylő gazdasági társaság nyilvánvalóan gazdasági tevékenység folytatása körében kívánja a Domain nevet felhasználni, amellyel védjegybitorlást valósítana meg és a Panaszos „SMART” védjegyét sértené, mivel az összetéveszthetőségig hasonló a smartcarinsurance.hu domain névhez.

Védjegyjogi hivatkozása kapcsán a Panaszos részletesen előadta, hogy az Igénylő által választott Domain név teljes mértékben tartalmazza a védett „SMART” kifejezést, amely egyben a Panaszos álláspontja szerint a domain név domináns és megkülönböztető képességgel rendelkező eleme, míg „carinsurance” toldatnak önmagában nincs megkülönböztető képessége és pusztán leíró jellegű, hiszen e toldat angol nyelven autóbiztosítást jelent.  A Panaszos jogi érvelése szerint a leíró jellegű toldat a domináns „SMART” szóelem után helyezve a fogyasztóban azt a benyomást kelti, hogy a Domain név alatt a Panaszos járműire köthető biztosítási szolgáltatás.

A Panaszos hivatkozott a WIPO Arbitrációs és Mediációs Központja D2009-0018 sz. jogesetében (Deutsche Lufthansa AG v. Miguel Casajuana) megjelenő joggyakorlatára is, amelyből a Panaszos értelmezése szerint azon elbírálási elv tűnik ki, mely szerint a pusztán termékfajtára, jellegre vagy más hasonló kiegészítő információra utaló utótag csekély, de inkább semmiféle megkülönböztető szerepet nem tölt be az összetéveszthetőség vizsgálata során. A Panaszos álláspontja szerint a hivatkozott lufthansaairlines.com domain névre vonatkozó WIPO ügy analógiája alapján a jelen esetre is megállapítható tehát, hogy a carinsurance kifejezés (i) kiegészítő jellegű és (ii) a fogyasztókban azt a téves képzetet kelti, hogy a smartcarinsurance.hu domain név alatt elérhető honlapon a Panaszos szolgáltatásai és termékei érhetőek el.

A Panaszos a versenyjogi szabályok megsértésére és tisztességtelen piaci magatartásra is hivatkozott. Jogi álláspontja szerint a Domain név használatával és „esetleges további magatartásaival” az Igénylő a Tpvt. 2. §-ban foglalt általános tilalmat sértené, továbbá a 6. §-ban tilalmazott jellegbitorlást is megvalósítaná, mivel a Panaszos cég és védjegyei a releváns fogyasztói körben világszintű ismertségét, korábbi marketing tevékenységét jogtalanul és rosszhiszeműen használná ki.

A Panaszos üzleti érdekei védelmében hivatkozott annak veszélyére és lehetőségére is, hogy védjegyeit az Igénylő rosszhiszeműen, vagy félrevezetően is használhatja, és ennek következtében a Panaszos termékeit és szolgáltatásait kereső fogyasztók az Igénylő oldalára érkezhetnek.

A Panaszos hivatkozott a Tanácsadó Testület korábbi 7/2000. (V.31.) sz., valamint a jóhiszemű igénylés más névkizárólagossági és egyéb jogainak tiszteletben tartását is érintő, 8/2000. (VIII.9.) sz. elvi állásfoglalásaira, amelyek értelmezése szerint szintén az igénylés teljesíthetősége ellen hatnak.

Mindezekre figyelemmel a Panaszos álláspontja szerint az igénylés sérti a DRSZ 2.2.2. a) és c) pontját, azaz a Domain név EuroCable Magyarország Kft. igénylő általi választása illetve használata gyaníthatóan jogellenesnek és megtévesztőnek minősül.

A Panaszos a smartcarinsurance.hu domain névnek saját nevére delegálását igényelte.

Az Igénylő EuroCable Magyarország Kft (Igénylő) védekezésében előadta, hogy a „SMART” szó hétköznapi jelentése az „okos” jelentéstartalmat hordozza, amelyet széleskörűen használnak fel különböző termékek és szolgáltatások intelligens funkcióinak jelzésére, ezért az Igénylő vitatja a Panaszos álláspontját, hogy a SMART kifejezésnek egyéb jelentése nincsen.

Az Igénylő álláspontja szerint az igényelt smartcarinsurance.hu domain és a Panaszos SMART gépjárműve között hasonlóság nem áll fenn, mert a „smartcarinsurance” angol kifejezés a magyar nyelvben „okos autóbiztosítást” jelent, míg a Panaszos egy általa gyártott gépjármú típust jelöl meg hasonlóságként, amely transzparensen elkülönül egymástól, így a megtévesztésre sem adhat okot. Kifogásolta a Panaszos érdemi álláspontját abban is, hogy az smartcarinsurance domain név alatt a Panaszos társaság még székhelyén, Németországban sem üzemeltet .de, vagy akár .eu domain alatti weblapot.

Az Igénylő továbbá előadta, hogy társasága kábeltelevízió és távközlési szolgáltató, hálózatokat és TV szolgáltatásokat üzemeltet, tevékenységét az NMHH által kiadott engedély alapján végzi. Fejlesztései alapján több SMART, vagy okos szolgáltatása is van, melyekhez szeretné a smartcarinsurance.hu domain nevet is használni.

Mindezekre tekintettel az Igénylő kérte a Panaszos kérelmének elutasítását és az Igénylő társaság számára a delegálás engedélyezését.

A Tanácsadó Testület eljárása során, a Panaszos védjegyjogi hivatkozására tekintettel megvizsgálta az igénylés esetleges jogellenességét illetve esetleges megtévesztő jellegét, különös tekintettel a Panaszos által hivatkozott védjegyeknek a domain névvel való kapcsolatára, a Védjegy- és versenytörvény szabályaira és a TT korábbi elvi állásfoglalásaira.

A Panaszos által hivatkozott, a TT korábbi 7/2000. (V.31.), Elvi állásfoglalása szerint a Vt. 12. és 27. §-a alapján önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást. Az elvi állásfoglalás szerint, ha a más védjegyével ütköző domain igénylése a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal, a regisztrátornak a regisztrációs szabályzat 5.6 pontja értelmében (a korábbi, prioritásos domain igénylési szabályok hatálya alatt) a delegálást meg kell tagadnia, az igénylőnek pedig másik nevet kell választania domainje azonosítására.

A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az ügy tárgyát képező domain nevet gazdasági társaság igényelte, amely körülményt az Igénylő védekezésében is elismerte, és hogy a domain nevet gazdasági tevékenység folytatása céljából igényelte. Az Igénylő a domain regisztrációs eljárást időrendben elsőként indította meg; a DSZ 1.2.1.5 pontja értelmében a Regisztrátor a domain névre előterjesztett kérelmeket a benyújtás idejének sorrendjében köteles ellátni, a DSZ 1.2.3.2 pontja értelmében azok nyilvántartásba vétele is az igénylés sorrendjében történik („first comes – first served” elve), e tekintetben tehát az igénylési eljárás nem volt kifogásolható.

Az eset vizsgálata során a Tanácsadó Testület elfogadta a Panaszos azon álláspontját, hogy a Panaszos által európai szinten 1996-ban bejelentett SMART védjegymegjelölés a személygépjármű piacon a fogyasztók által nemzetközileg és a magyarországi piacon is egyaránt jól ismert és jó hírnévnek örvendő védjegy, amelyet az Igénylő sem vitatott. A felek jogi értékelése között tehát döntően abban volt eltérés, hogy a domain névben a védett „smart” (magyarul okos, intelligens) kifejezés a „carinsurance” (autóbiztosítás) kifejezéssel kiegészülve azonos-e vagy összetévesztésig hasonló-e a Panaszos védjegyeivel.

A Tanácsadó Testület csak részlegesen tudta elfogadni a Panaszos azon álláspontját, amely szerint a smart kifejezés önmagában domináns eleme, míg a hozzá kapcsolódó további elemeknek nincsen megkülönböztető képességük és csak leíró jellegűek. Helyesen hivatkozik az Igénylő ugyanis arra a körülményre, hogy a Panaszos védjegy eredeti 1996-os megjelenése óta a piacon megjelentek és a fogyasztók körében tömegesen elterjedtek olyan, a hétköznapi szóhasználatban smart avagy okos jelzővel illetett, jellemzően elektronikai eszközök (okostelefonok, smarttv-k), amelyek a hasonló nevű hagyományos eszközökhöz képest általában informatikai többletszolgáltatást nyújtanak, illetve az olyan közismert „smart” megjelölésű szolgáltatások, mint a smartklub vagy a smartpont.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a védjegynyilvántartásban a „smart” kifejezés több ezer érvényesen bejegyzett védjegy egyedüli vagy domináns szóeleme, így a kifejezés jelenleg igen elterjedtnek és népszerűnek tekinthető a legkülönfélébb termékek és szolgáltatások leírására és népszerűsítésére. Közkeletű használatának megfelelően csak esetről esetre és szigorúan a védett termékek és szolgáltatások kontextusának vizsgálata alapján megállapított korlátok között érvényesülhet e kifejezés megkülönböztető képessége és alapítható arra védjegyoltalmi igény. A Tanácsadó Testület ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az erre feljogosított szervek és hatóságok megfelelő eljárásban már elbírált, bejegyzett védjegyoltalom érvényesülése a védjegyoltalom korlátai között a TT előtti eljárásban már nem kérdőjelezhető meg és azt a védjegytörvény vonatkozó rendelkezései szerint mindenki köteles tiszteletben tartani.

A TT a védjegybitorlással, mint jogellenességgel és így a DSZ-ba ütköző körülménnyel kapcsolatban rámutat arra is, hogy a Védjegytörvény 12. § (2) bek. a védjegyjogosultra bízza az esetleges védjegybitorlókkal szembeni fellépést. A jelen eljárásban a közösségi védjegyjogosult az Igénylővel szemben Magyarországon fel kívánt lépni, ezért az Igénylő által ismertetett, pl. a németországi domain regisztrációk elmaradását ismertető körülmények a jelen eljárás szempontjából irrelevánsak: a védjegyjogosult saját jogán döntheti el, hogy más országokban fel kíván-e lépni a védjegyéhez hasonló megjelölések (domain nevek) használata érdekében, vagy éppen azok más általi használata ellen.

A Panaszos által hivatkozott jogellenesség kapcsán a védjegytörvény 12. §-a kimondja, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, és e használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

Mivel a smartcarinsurance.hu egyértelműen nem azonos teljes mértékben a Panaszos bejegyzett SMART védjegyével (Vt. 12. § (2) a) pont esete), ezért a Tanácsadó Testület álláspontja szerint a jelen ügyben a jogellenesség lehetősége kapcsán azt kellett megvizsgálni, hogy a Domain igénylése sérti-e a Panaszosnak a Vt. 12. § (2) bek. b) pontjában megfogalmazott védjegyoltalmi jogait, azaz hogy a smartcarinsurance.hu olyan megjelölés-e, amelyet a fogyasztók a Panaszos SMART védjegyével összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A Tanácsadó Testület a Panaszos által hivatkozott 000140186 lajstromszámú közösségi szóvédjegyével kapcsolatban megállapította, hogy az kiterjed a Nizzai Megállapodás szerinti 12., 36., 37., 39., 41. és 42. osztályba sorolt árukra és szolgáltatásokra. A jelen ügyben ezek közül a 12. (személygépjárművek és alkatrészeik) és a 36. (Biztosítás; pénzügyi ügyletek; valutaügyletek; ingatlanügyletek.) különösen relevánsnak tekinthető, mivel az Igénylő által igényelt smartcarinsurance.hu domain név a védett SMART megjelölésen túl másik két szóelemből, az áru- illetve szolgáltatási osztályok angol nyelvű megjelölésével azonos szóelemekből, azaz a személygépjármű és biztosítás értelmű angol kifejezésekből áll össze.

A Tanácsadó Testület véleménye szerint ezért fennáll annak veszélye, hogy a fogyasztók a domain névként igényelt „smartcarinsurance” kifejezés kapcsán összetéveszthetik a Panaszos SMART védjegyével, valamint az e védjeggyel védett személygépjármű áru- illetve az azokhoz kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokkal hasonlóságuk miatt. A Tanácsadó Testület álláspontja kialakítása során figyelemmel volt a Panaszos által hivatkozott, a WIPO Arbitrációs és Mediációs Központja D2009-0018 sz. jogesetében (Deutsche Lufthansa AG v. Miguel Casajuana) megjelenő joggyakorlatra is. A hivatkozott jogesetben megállapított tényállás több lényeges elemében eltért ugyan a jelen esettől és ezért nem tekintető teljes értékű analógiának: a hivatkozott esetben ugyanis a panaszolt védekezést sem terjesztett elő és rosszhiszeműsége a nevére regisztrált több ezer domain alapján alappal volt vélelmezhető, a Lufthansa védjegy pedig egyedi, erős megkülönböztető erővel bíró védett kifejezésnek tekinthető. Mindazonáltal a fenti jogesetben figyelemre érdemes indokolásként jelent meg az az érvelés, amely szerint a rosszhiszeműség és az összetéveszthetőség irányába hat, ha az igényelt domain névben a védjegyoltalomban részesített kifejezés kiegészítése azzal a szolgáltatásra utaló kifejezéssel történik, amelynek körében a védjegy a jogvédelmet biztosítja, illetve amely szolgáltatás megjelölés a védjegyjogosult fő szolgáltatását nevezi meg.

A jelen ügyben a Tanácsadó Testült megvizsgálta azt is, hogy az igénylés, illetőleg annak teljesítése sértheti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tpvt.”) 2. ill. 6. §-ban foglaltakat, illetőleg a névhasználat eredményezhetne-e megtévesztő helyzetet. A Tpvt. 2. §-a általános jelleggel mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni. A Tpvt. a jellegbitorlás tilalmára vonatkozó 6. §-nak értelmében tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredet megjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A jelen esetben az Igénylő nyilatkozatai illetve tevékenységi köre alapján azonban semmilyen olyan körülmény nem merült fel, amely arra utalna, hogy az Igénylő és a védjegyjogosult egymásnak versenytársai lennének, illetve hogy az Igénylő tisztességtelen piaci magatartást folytatott volna.

Mindezekre figyelemmel a Tanácsadó Testület megállapítja, hogy bár a jelen ügyben az Igénylő rosszhiszemű domain igénylését a bizonyítékok nem támasztották alá, és azt sem, hogy az Igénylő és a Panaszos egymás versenytársai lennének, így a tisztességtelen piaci verseny szabályainak megsértése nem volt megállapítható. Ugyanakkor azonban megállapítást nyert, hogy az igénylés gyaníthatóan sérti a Vt. 12. § (2) bek. b) pontjában részletezett védjegyjogi szabályokat és ezért jogellenes, következésképpen pedig az igénylés a DRSZ 2.2.2. a) pontjába ütközik és nem teljesíthető.

Döntés: 
A smartcarinsurance.hu domain név az EuroCable Magyarország Kft. részére nem delegálható.

A Tanácsadó Testület felhívja a Panaszos figyelmét a DSZ 9.7. pontjára, amely alapján a Tanácsadó Testület eseti állásfoglalásában csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy az adott domain az adott Igénylő számára delegálható vagy nem delegálható. Amennyiben az eseti állásfoglalás alapján a feltételes használatba adott domain törlésére kerül sor, a törlés napjától számított 60 napig az adott domainre csak a Panaszos jogosult új igényt benyújtani, feltéve, hogy az ilyen irányú szándékot a panasz benyújtásánál a Panaszos Regisztrátora a Nyilvántartásban jelezte.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.