A spanyol cég újabb domaint szerzett meg

A lemantools.hu domain név delegálását Hável Gyula („Panaszolt”) kérte 2016. november 6. napján, amely ellen a LEMAN PLUS, S.L. [ES] („Panaszos”) nyújtott be kifogást, melyben annak megállapítását kérte a Tanácsadó Testülettől, hogy a hivatkozott domain név Panaszolt részére nem delegálható. 

A Panaszos kifejtette, hogy az általa kifogásolt domain név (lemantools.hu) Panaszolt részére történő delegálása jogellenes és megtévesztő helyzethez vezetne, a Domain Regisztrációs Szabályzat („Szabályzat” ill. „DRSZ”) 2.2.2. pontját, illetve a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12.§-át és a közösségi védjegyről szóló 207/2009 EK rendelet a magyar védjegytörvénnyel egyező szabályait sértené, mert a Panaszos a „LEMAN” közösségi szóvédjegy és a „LEMAN” közösségi ábrás védjegyek jogosultja, a „Leman” kereskedelmi név, cégnév és a „www.leman-sa.fr” domain név használója, és a „Leman” a megjelölést az internetezők, a fogyasztók és az ügyfelek/potenciális ügyfelek a Panaszossal és a Panaszos szolgáltatásaival azonosítják.

A Panaszos által csatolt „LEMAN” európai uniós szóvédjegy lajstromszáma 014770382 (3., 6., 7., 8., 9., 20., 21., és 35. osztályok), elsőbbségi időpontja 2015.11.03., a „LEMAN” európai uniós ábrás védjegy lajstromszáma pedig 014964217 (9., 18. és 36. osztályok), elsőbbségi időpontja 2015.12.29. A Panaszos – előadása szerint – nem adott engedélyt a Panaszoltnak a „leman” betűkapcsolatot tartalmazó domain nevek igénylésének benyújtására. A Panaszos a további jogi érvelésében előadta, hogy az igényelt domain név álláspontja szerint összetéveszthető a védjegyeivel.
Kifejtette, hogy a „lemantools.hu” domain név a Panaszos védjegyétől csak az országkódban és a „tools” hozzátoldott szóelemben különbözik. Az összetéveszthetőség alapján a fogyasztók arra a téves következtetésre juthatnak, hogy a Panaszolt honlapja valamilyen módon a Panaszoshoz kapcsolódik.
A Panaszos véleménye szerint védjegyeinek ismertségére és jó hírére tekintettel valószínűsíthető, hogy a Panaszolt bejelentésével ezt az ismertséget szándékozik rosszhiszeműen kihasználni. Előadta, hogy mivel a védjegy használatára a Panaszoltnak engedélyt nem adott, ezért a domain használatával a Panaszolt védjegybitorlást követne el. A védjegy használata azt a téves benyomást kelti, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn a Panaszos és a Panaszolt között, vagy a Panaszolt a Panaszos kereskedelmi hálózatához tartozik.
Végül a Panaszos előadta, hogy álláspontja szerint a jogellenes jelleg megállapításakor azt kell eldönteni, hogy az átlagos internethasználó szemszögéből vizsgálva a domain név használata jogellenes-e. A fentiekben előadottak szerinte a jogellenesség fennállását valószínűsítik.
A Panaszolt vitatta, hogy a domain bejegyzése rosszhiszemű lett volna. Álláspontja szerint ugyan a Panaszos cégneve részben egyezik az igényelt domain névvel, de nincs szó teljes egyezésről, illetőleg a Panaszos nem rendelkezik bejegyzett védjeggyel. Előadta továbbá, hogy weboldalán a Leman nevű francia cég termékeit tervezi forgalmazni, ezért a domain név bejegyzése megítélése szerint indokolt, mivel viszonteladója a cégnek.

A Tanácsadó Testület (TT) megállapította, hogy a Panaszos Magyarország területén is érvényes közösségi védjegyekkel rendelkezik.

A TT a 18/2016. (VII. 20.) számú állásfoglalásában hasonló tényállás mellett az EU védjegyrendelet (207/2009/EK rendelet) szabályait alkalmazta, mivel a Panaszos védjegye európai uniós védjegy [Vt. 76/D. §; 207/2009/EK rendelet 14. cikk].

A 207/2009/EK rendelet 9. cikke szerint az európai uniós védjegy lajstromozása a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. Az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban olyan megjelölést használ, amely az európai uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek az európai uniós védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonosak vagy azokhoz hasonlóak, ha a fogyasztók a megjelölést az európai uniós védjeggyel összetéveszthetik.

A Panaszos állításának megfelelően a „lemantoos.hu” domain név meghatározó eleme megegyezik a Panaszos védjegyével. A TT megállapította továbbá a Panaszolt által megnevezett domain azonosító alapján, hogy az a francia cég, amelynek termékeit a Panaszolt forgalmazni szándékozik, maga a Panaszos, illetőleg a Panaszos leányvállalata. A Panaszolt ebben a körben, bár nem hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre, lényegében a 207/2009/EK rendelet 13. cikkében lefektetett jogkimerülés elvére alapozta válaszát, mikor is azon az alapon vitatta a Panaszos kérelmét, hogy a Panaszos védjegyét a Panaszos termékeinek forgalmazása során, az ahhoz szükséges mértékben szándékozik használni.

A 207/2009/EK rendelet 13. cikke szerint az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. A jogkimerülés szabálya azonban nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

Egy konkrét ügyben a Fővárosi Ítélőtábla [ld. 8.Pf.20.493/2011/4.; www.birosag.hu] nem találta kifogásolhatónak az alperes azon magatartását, hogy kereskedelmi tevékenysége során a már jogszerűen forgalomba került felperesi termékek ajánlása során feltünteti a saját weboldalán a kínált berendezések képe mellett azok márkáját is. „Mint ezekre a termékekre szakosodott kereskedőnek, az alperesnek szüksége van arra, hogy a hirdetésben használja a szóvédjegyet és tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy viszonteladója olyan termékeknek, amelyet az adott védjeggyel a védjegyjogosult hozott piaci forgalomba. A korlátot az jelenti, hogy ennek során nem ronthatja a védjegy jóhírét, illetve nem utalhat arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat van, és nem sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos eladóhálózatának. Ezt minden alkalommal a megvalósítás konkrét formája alapján kell egyedileg megítélni.”

Egy másik konkrét ügyben a Fővárosi Ítélőtábla [ld. 8.Pf.20.229/2011/4.; www.birosag.hu] egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a védjegy használata a domain névben „nem az árukkal kapcsolatos megjelölés használat”, és ez a típusú védjegyhasználati cselekmény nem vezethet az oltalom kimerüléséhez, mert az csak árukkal, azok forgalomba hozatalával lehet kapcsolatos.

A Panaszos védjegyének és cégnevének domain névként történő használata azt a téves benyomást kelti, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn a Panaszos és a Panaszolt között, a Panaszolt a Panaszos kereskedelmi hálózatához tartozik. Az ilyen reklámozás a forgalmazói tevékenységhez nem szükségszerű. Az átlagos használók előtt úgy tűnhet fel, mintha a domain név magának a védjegyjogosultnak a honlapjára mutatna. Ebben a formában a védjegy Panaszolt általi használata túlmegy a szükséges mértékben történő információ-nyújtási funkción és megtévesztővé válik.

Ha a domain nevek a Panaszolt mint igénylő számára delegálásra kerülnének, gyaníthatóan jogellenes helyzet állna elő, mivel a Panaszolt a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal kapcsolatban a védjeggyel azonos (azzal összetéveszthető) megjelölést használna, és a magyar joggyakorlat szerint a kereskedő nem utalhat arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat van, nem sugallhatja azt, hogy a vállalkozása része a védjegytulajdonos eladóhálózatának.

Fentiekre tekintettel a Tanácsadó Testület megállapította a jogellenesség megalapozott gyanújára okot adó körülményt, amely a fenti domain nevek delegálását megakadályozza. Az igénylés a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2.a pontjába ütközik. ezért a „lemantools.hu”  domain név delegálása a Panaszolt javára nem teljesíthető.