Alkotmányellenes a készülő jogszabály?

A Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter és az Igazságügy Miniszter közös előterjesztésében az "Elektronikus kereskedelemről, valamint egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról" szóló törvény tervezetét kívánja a Parlament elé terjeszteni.
A jogszabály tervezet domain regisztrációkhoz kapcsolódó részére vonatkozóan az Internet Szolgáltatók Tanácsa hivatalos véleményt fogalmazott meg, melyet az alábbiakban adunk közre.

A Tervezet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére ad felhatalmazást az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes nevesített kérdéskörök, így a domain nevekkel kapcsolatos rendeleti szabályok kibocsátására. Ez a felhatalmazás nem megfelelő meggondolások alapján kerülhetett be a tervezetbe, mivel ellentétes a hatályos magyar jog egyes rendelkezéseivel, illetve nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak sem.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében az Országgyűlés által megalkotott törvényben kell szabályozni a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait. A domain név a jogtudomány e területen járatos képviselőinek egybehangzó álláspontja szerint vagyoni értékű jog. Az Internet elterjedtsége folytán az állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek széles körét érinti a domain név kérdésköre. Így ennek a témának a miniszteri rendeleti szintű szabályozása ellentétes az említett törvény rendelkezéseivel.

Az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon címmel, 2000. június 8.-án az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2000/31/EK irányelv 16 cikkelye értelmében a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell magatartási kódexek elfogadását, amelyek az információs szolgáltatásokat nyújtók és az azt igénybevevők önkéntes elfogadásán alapulnak. Az európai szabályozás tehát mindenütt a jogi keretszabályozás mellett az önszabályozást preferálja. A Magyar Köztársaság és az Európai Unió közötti társulási megállapodás értelmében a hazánkra háruló jogharmonizációs kötelezettség pedig nem teszi lehetővé, hogy ellentétes szabályozást kezdeményezzünk. Megjegyzést érdemel az is, hogy az említett irányelv sehol nem tartalmaz olyan felhatalmazást a tagállamokra, amelynek értelmében azok a domain nevekre vonatkozóan akár törvényi szintű szabályozást bocsáthatnának ki.

Az Európai Unió e tekintetben a nemzetközi gyakorlatot követi. A domain nevek területén mindenütt a világon az önszabályozás elfogadott rendszere működik. Adódik ez abból is, hogy értelemszerűen a domain regisztráció csak egy bizonyos hierarchiában működhet, hiszen a technikai lehetőségek ezt indokolják. Ezért az országkódok alá történő regisztrációért felelős szervezet jól felfogott érdeke, hogy megfelelő szabályok szerint történjék a regisztráció. Így a domain regisztráció kérdésköre nem hasonlítható össze a tartalomszabályozás problematikájával, ahol az egymás mellé rendelt piaci szereplők magatartását valóban célszerű keret szabályokkal meghatározni.

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa több éves tapasztalatokra, az internet közösség, a nemzetközi szervezetek (ICANN, WIPO) ajánlásaira, továbbá hazai szervezetek (MSZH, GM, adatvédelmi biztos), a jogi Tanácsadó Testület véleményére alapozott domain szabályozása és regisztrációs rendszere mindenben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és az elvárásoknak, ugyanakkor a Tanács nyitott ennek további finomítására, fejlesztésére konszenzusos alapokon.

Az általunk megkérdezett regisztrátor az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:
"Az MeH és IM Elektronikus kereskedelemrol és információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényről osztja az ISzT véleményét, azonban sokkal aggályosabbnak tartja azt, mint az ISzT. Véleményünk szerint a törvény más pontjai szintén és nyilvánvalóan alkotmányellenesek, veszélyeztetik a sajtó- és szólásszabadságát, ezen túl mind a társadalomra, mind a gazdaságra károsak. Triviális, hogy alapvető állampolgári jogokat nem lehet rendeleti úton szabályozni, sajtószabadságot érintő kérdések pedig 2/3-os parlamenti elfogadást kívánnak. Ezen túl elfogadhatatlan, hogy egy az elektronikus kereskedelem szabályozásáról szóló törvény Internet tartalmat szabályozzon, botrányos, hogy erre rendeletet hatalmazna fel. Általában is az állami túlhatalom ellen és az iparági önszabályozás mellett áll ki az INTEGRITY. A törvény egy kisebb része, az EU irányelvek átvétele üdvözlendő, de maradjon is ennyinél a jogalkotó és a hatalom. Az INTEGRITY szakértői jelenleg vizsgálják a tervezetet, később részletes véleményt jelentetnek meg róla."

A készülő jogszabállyal kapcsolatosan egyéb szervezeteknek, magánszemélyeknek is szivesen látjuk a véleményét a DomainABC oldalain, ezért kérjük javaslatait, hozzászólását a [email protected] cimre juttassa el.