Érdemi vizsgálat nélkül hajtották el a panaszost

A szalveta.hu domain nevet a Ventil Kft. igényelte („Igénylő”). Az igénylés ellen 2012. december 7-én az Ikeszep Bt. („Panaszos”) emelt kifogást olyan módon, hogy regisztrátora útján a Domain Delegációs Rendszer (DDR) adminisztrációs felületén az Igénylői képviseleti jog szabálytalanságára utaló megjegyzést tett.

Annak ellenére, hogy a kifogás panaszos eljárásban érkezett, de nem a névválasztással volt kapcsolatos, a Nyilvántartó panaszként vette nyilvántartásba, és eljárás végett a TT-nek továbbította.

A Panaszos az ingyenesen letölthető on-line cégkivonattal arra hivatkozott, hogy az igénylőlapon szereplő aláírás nem a képviseletre jogosult személytől származik, ugyanis szerinte a korábbi ügyvezető az igénylés időpontjában már nem volt képviseletre jogosult.

A Panaszra az Igénylő jogi képviselője útján terjesztett elő érdemi védekezést. Az érdemi védekezésben a jogi képviselő a Panaszos panasztételi jogosultságát vitatta, idézve a Domain Regisztrációs Szabályzat (DRSZ) 9.1 pontját, amely szerint csak az terjeszthet elő panaszt, akinek „jogos érdeke” fűződik annak megállapításához, hogy a feltételes használatba adott név a DRSZ-be ütközik. Mindezekre tekintettel a panasz érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte, de egyben megjegyezte, hogy az igénylés dátumát tekintve álláspontja szerint az eljáró képviselő teljes mértékben jogosult volt a képviseletre.

A TT egyetértett az Igénylővel abban, hogy a panasz érdemi vizsgálatát megelőzően arról kell elvi jelleggel dönteni, hogy a DRSZ eljárási szabályai alapján lehetséges-e harmadik személynek a képviseleti jog szabálytalanságára hivatkozással panaszt tenni.

A DRSZ 1.2.2 pontja rendelkezik az Igénylőlapról az alábbiak szerint (kiemelés a TT-től):

„1.2.2.1 Az igénylés érvényességének előfeltétele, hogy a domain-igénylő az Igénylőlapon a valóságnak megfelelően, formailag és tartalmilag helyesen az összes kötelező adatot megadja, továbbá az adatokat és a nyilatkozatokat az Igénylőlapon aláírásával hitelesítse.

1.2.2.2 Az Igénylőlapot magánszemély domain-igénylő esetén saját kezűleg, vagy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselője a meghatalmazás egyidejű csatolásával, kiskorú domain-igénylő esetén törvényes képviselőjének, szervezet esetén az igazolt képviselőnek saját kezűleg, a képviseleti jogának igazolására szolgáló okiratok egyidejű csatolásával kell aláírnia és eredetiben vagy telefaxon kell a Regisztrátorhoz eljuttatnia. […]

1.2.2.6 Az Igénylőlapon közölt bármely információt a Nyilvántartó és a Regisztrátorok az internetes regisztrációs szokásoknak megfelelően nyilvánosan kezelnek, és bárki számára hozzáférhetővé tesznek.…”.

A fenti rendelkezések összevetéséből az állapítható meg, hogy az Igénylőlap nyilvános, továbbá, hogy az Igénylőlapon szereplő információk hitelességéért és valóságnak megfeleléséért (az 1.2.2.1 pont szerinti körben) az Igénylő maga felel, más esetekben (pl. nyilvántartás szabályossága) a regisztrátor.

A TT a fentieknek megfelelően megállapítja, hogy helyesen járt el a regisztrátor és a nyilvántartó, amikor panaszként kezelte a nyilvános igénylőlapra érkezett kifogást, a nyilvántartás átláthatósága, különösen a szintén nyilvános cégiratokra hivatkozással ezt meg is kívánja. A TT megjegyzi, hogy a domain eljárás nyilvánosságának ez is célja, és számtalan olyan eset elképzelhető (például bűnmegelőzés, kárenyhítés), amikor épp a nyilvánosságnak köszönhetően előzhető meg valamely jogsértés.

A következő lépésben a TT a panasz befogadhatóságát vizsgálta, azaz, hogy a Panaszosnak „jogos érdeke” fűződött-e annak az esetleges megállapításához, hogy a domain név delegálása a DRSZ rendelkezéseibe ütközne. A DRSZ szerint ugyanis nem „bárki” tehet panaszt, hanem kizárólag az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

A „jogos érdek” fogalmának számtalan értelmezése van a magyar jogban, legtöbbször olyan eljárásjogi legitimációt követel meg, hogy az eljárás indítója / panasszal élő igazolni tudja az eljárásának az alapját. A TT hozzáteszi a jogos érdek fogalmának már kialakult gyakorlata van a Kúria értelmezésében, de számtalan bírói, szakmai értelmezés is elérhető. A TT figyelembe véve a domainregisztráció nyilvánosságát, transzparenciáját és azt, hogy alapszabályként a „first comes first served” elve uralkodik a domain regisztráció során, azaz bárki jogosult lehet egy domain névre mindaddig, amíg más érdekét nem sérti, a panaszok befogadhatósága körében is ezt tartja szem előtt. Azaz a védjegyek, névkizárólagossághoz kötődő ügyek esetében a TT szigorúan értelmezi a jogos érdek fogalmát a panasz befogadhatósága körében, azaz: a jogos érdek fogalma alatt a jogszabályon alapuló, jog által védett érdeket kell érteni. Másképp fogalmazva, ezekben az ügyekben csak olyan személy jogosult panaszt tenni, aki legalább valószínűsítés szintjén igazolja, hogy a panasza elfogadása esetén jogosult lenne az igénylésre.

A Domainregisztrációs Szabályzat 9.1 pontja értelmében az, akinek jogos érdeke fűződik annak megállapításához, hogy a feltételesen használatba adott domain adott igénylő részére történő delegálása a Szabályzatba ütközik, az Alternatív Vitarendező Fórum (Tanácsadó Testület) eljárását igényelheti. Panaszos a kifogását, annak okát megjelölve bármely általa választott Regisztrátornál előterjesztheti. Az Alternatív Vitarendező Fórum  keretén belül működő Tanácsadó Testület Szervezeti és Eljárási Szabályzata 6.1.1 és 6.1.2 pontjai alapján a panaszt indokolva, az azt alátámasztó iratokkal együtt kell benyújtani. A TT az olyan leíró jellegű közszavak esetében, mint a tárgybani domain, a jogos érdek fogalmát a Kúria gyakorlatával összhangban tágan értelmezi, s vizsgálja, hogy a lehetséges panaszos valamely (az indokolásban megnevezett és az esetleges iratokkal igazolt) jogát vagy kötelezettségét a megtámadott igénylés érinti-e. A TT megállapítja, hogy jelen esetben a panaszos nem adott elő olyan körülményt, amelyből valószínűsíteni lehetne, hogy jogos érdekét érinti a delegálás, a beadványt ezért a TT érdemi vizsgálat nélkül elutasította, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy ahhoz, hogy a TT eljárása elinduljon, szükséges, hogy a panaszos legitimációval rendelkezzen az eljárás tekintetében, azaz legalább valószínűsítés szintjén fel tudja mutatni, hogy a panasza helybenhagyása esetén jogosult lenne a domain névre.

A TT megjegyzi, hogy külön vizsgálandó kérdés, hogy a panasz megalapozza-e a delegálás megtagadását. E tekintetben a DRSZ 6.1 pontja szintén külön szabályozást tartalmaz az elérhetőségi adatok pontatlansága esetére, ez azonban a jelen ügyben nem volt releváns.

A TT hangsúlyozza, hogy a névválasztás kérdése már a panasz érdemi vizsgálatának körébe és nem a befogadhatóság körébe tartozik. Elvi jelleggel a jelen ügy kapcsán megjegyzi azonban, hogy mivel a DRSZ a formai szabályokat is tartalmazza, nem látja indokát annak, hogy valamely delegálást formai okok miatt, már a névválasztás vizsgálata előtt szabálytalannak találjon. Ennek is előfeltétele azonban, hogy a panasz formai szempontból jogszerűen legyen benyújtva.

A TT a vonatkozó iratokat és az Igénylő által csatolt bizonyítékokat áttekintve elfogadhatónak találta az Igénylő által kifejtetteket, ezért az igénylés teljesítésének nem látja akadályát.

Forrás: ISZT TT hivatalos honlap