Nokia-mintabolt.hu – csak a Nokiáé lehet…

A nokia-mintabolt.hu ügyében a Nokia Corporation igényelte a Tanácsadó Testület eljárását. A panaszos kifogásában arra hivatkozott, hogy jogosultja a 126401 lajstromszámú NOKIA szóvédjegynek; a védjegyoltalom kiterjed a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás szerinti 9. és 25. osztályba sorolt árukra. A társaság 2006. július 31-én szerzett tudomást arról, hogy Földházi Roland – aki a panaszossal illetőleg annak leányvállalataival kapcsolatban nem áll – igénylést nyújtott be a tárgyi domain névre, anélkül, hogy előzőleg a panaszostól a NOKIA védjegy használatára engedélyt kért és kapott volna. A panaszos szerint az igénylés a Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 2.2.2. pontjával ellentétes, amennyiben sérti az panaszosnak a védjegy kizárólagos használatához fűződő jogait, illetőleg megtévesztő, mivel a fogyasztó bármely „nokia” kezdetű szókapcsolat hallatán a panaszos társaságra asszociál. A jogellenesség kifejtése körében panaszos hivatkozik a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ára, illetőleg 27. § (1) bekezdésére, valamint arra, hogy a NOKIA jóhírű védjegy. A panaszos érvelését a Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalására építi, amelyben a Testület kimondta, hogy önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást, azaz jogellenes lehet, illetőleg azt, hogy domain delegálását a regisztrátornak meg kell tagadnia, ha a más védjegyével ütköző domain igényléséhez nyilvánvalóan kapcsolódik a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék. A panaszos ezen túl, a megtévesztés tekintetében hivatkozik a Tanácsadó Testület 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában foglaltakra, illetőleg a Ptk. 4. § (1) bekezdésében foglalt jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményeire. Panaszos kifejti álláspontját azzal kapcsolatban is, hogy ha a védjegyjogosult nem regisztrálja a maga számára a kérdéses domaint, az nem jelenti azt, hogy a domainre nem tart igényt: „nyilvánvalóan nem elvárható a védjegy vagy a szerzői jog jogosultjától, hogy a rá jellemző szóelemmel (védjeggyel) létrehozható valamennyi szókapcsolatra, karaktersorra igényeljen és tartson fenn domain nevet, hiszen ez azt jelentené, hogy a teljes szótárt le kellene védenie”. A fentiek alapján panaszos a kifogásnak a TT elé terjesztését kéri, ám a panaszban nem igényli a domain regisztrációját maga számára.

A panasszal kapcsolatos véleményében Földházi Roland igénylő kifejti, hogy a nevet egy betéti társaság megbízásából igényelte, amely Nokia-mintaboltot üzemeltet Magyarországon. Igénylő úgy nyilatkozik, hogy a regisztrálást követően a domain nevet ingyenesen a betéti társaságra kívánja átruházni. Igénylő szerint „a Nokia Corporation és az általam említett Nokia mintabolt között régi és sikeres kapcsolat áll fent, ezért a Nokia védjegy használatát nem tartjuk jogosulatlannak”. Az oldalon csak a „Nokia által forgalmazott” termékek jelennének meg. Igénylő utal arra is, hogy a nokiamintabolt.hu oldal is egy korlátolt felelősségű társaság használatában van, és ezen az oldalon a szóban forgó társaság által működtetett mintaboltok elérhetőségei találhatók. Mindezek alapján igénylő fenntartja igénylését.

A NOKIA megjelölés a Nokia Corporation mint jogosult számára lajstromozott védjegy; a 126401 lajstromszámú védjegy árujegyzékébe a nizzai osztályozás szerinti 9. és 25. áruosztályokba tartozó áruk és szolgáltatások tartoznak. A TT álláspontja szerint a megjelölés a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 12. § (2) bek. c) pontjának alkalmazásában belföldön jó hírnevet élvező védjegynek minősül.

A Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (Vt. 12. § (2) bek.). A törvény nem határozza meg kimerítően a védjegyhasználat módjait, azokra csupán példálódzó felsorolást ad (Vt. 12. § (3) bek.). A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az Interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról – szintén nem taxatív – felsorolást is adott: "[…] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. Hasonlóképpen védjegybitorlásnak minősülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az ő védjegyét tartalmazó domainnév jogosulatlan használatával kívánják „átcsábítani”. Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé".

A TT rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy az igénylő, illetőleg annak megbízója gazdasági tevékenység körében kívánja használni a domaint. Mivel belföldön jóhírnevet élvező védjegyről van szó, e használat ellen a védjegyjogosult a Vt. 12. § (2) bek. c) pontja alapján akkor is felléphet, ha a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos ill. azokhoz nem hasonló árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, ha a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

A TT vizsgálta a Vt.-nek a védjegyoltalom korlátairól szóló rendelkezéseit is, és úgy találta, hogy a szóban forgó esetben nem alkalmazható a Vt. 15. § b) vagy c) pontja, mivel a használat nem az „üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történne”.

A fenti okokból a TT álláspontja szerint a nokia-mintabolt.hu domain használata az igénylő részéről a Szabályzat 2.2.2 a) pontja alapján jelentéstartalmára és használatára nézve gyaníthatóan jogellenes illetőleg c) pontja alapján megtévesztő lenne, így az igénylő által a domain név nem választható.

Forrás: ISZT TT hivatalos honlap