Oasis.hu ügyében született döntés

Az oasis.hu domain nevet a PHARMA-Marketing Kft. igényelte 2013. február 27-én („Igénylő”). Az igénylés ellen a Schweppes International Limited meghatalmazott képviselője útján emelt határidőn belül panaszt („Panaszos”).

A Panaszos kifogásában előadta, hogy álláspontja szerint az igénylés a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1 pontjába ütközik, mert szerinte az Igénylő nem járt el elég körültekintően abban a kérdésben, hogy a delegálás más jogát vagy jogos érdekét sérti-e. Előadása szerint Panaszosnak semmilyen jogi érdeke nem fűződik a domain névhez, ezért az igénylés „sérti azoknak a jogalanyoknak a jogait, akik e tekintetben névkizárólagossági joggal rendelkeznek”. Bizonyítékként hivatkozott a 373282 C lajstromszámú védjegyre, amelynek 1970. óta jogosultja. A Panaszos megjegyezte továbbá, hogy az Orangina Schweppes ltd. 2004 óta használta is a domain nevet, azonban az a közte és a regisztrátora közötti „félreértés következtében” törlésre került. Panaszában jelezte, hogy újra használni kívánja a domain nevet és kérte annak delegálását sajt részére.

Az Igénylő érdemi válaszában előadta, hogy marketing tevékenysége körében több száz weboldalt üzemeltet, többségüket a .hu TLD tartományban. Visszautasította a panaszos névkizárólagosságra vonatkozó érveit, és kiemelte az oasis szó latin eredetét és az angol jelentését. Utalt továbbá arra, hogy a Panaszos névkizárólagossága áruosztályra korlátozódik, és ő nem abban az áruosztályban kívánja használni. Az Igénylő reagált a Panaszoshoz kötődő másik cég korábbi domain használatára is, álláspontja szerint ez a kérdés nem tartozik az ő igénylésére.

A TT elsőként azt vizsgálta, hogy a meghatalmazottként eljáró, Szonet EU Domain Regisztrációs Iroda jogosult volt-e a panasz megtételére. E tekintetben megállapította, hogy a Domain Regisztrációs Iroda fantázianév, amelyen egy egyéni vállalkozó működik. A TT által elérhető nyilvános adatbázisok szerint a képviseletet ellátó egyéni vállalkozó nincs szabadalmi ügyvivőként nyilvántartásba véve.

A Domainregisztrációs Szabályzat nem rendelkezik a meghatalmazás kérdéséről. A TT álláspontja szerint, e tekintetben a Polgári Perrendtartás képviseletre vonatkozó szabályait kell  alapul venni (1952. évi III. törvény, 67. §). E szabályok szerint, a jelen esetben csatolt meghatalmazás nem fogadható el, ezért a TT szerint a panasz formai szempontból nem volt megfelelő.

Mindazonáltal, arra tekintettel, hogy a Panaszos védjegy kizárólagosságra hivatkozott, a TT az ügyet érdemben is megvizsgálta. A TT következetes gyakorlata szerint ún. leíró jellegű védjegyek esetében még a szóvédjegy esetén sem automatikus a védjegyjogosult panaszának elfogadása. Az „oasis” kifejezés tekintetében a TT elfogadta az igénylő érveit, miszerint a latin és az angol jelentés annyira tág, hogy az semmiképpen nem köthető kizárólagossággal a Panaszoshoz, így a TT nem tárt fel olyan körülményt, amely a jogellenességet vagy a megtévesztést valószínűsítené.

A TT – bár erre a panasz formai szabálytalansága miatt nem volt köteles – vizsgálta azt is, hogy a korábbi domain-használó jogosultságának törlése érinti-e az igénylést. E tekintetben megállapította, hogy a korábbi felhasználó érdekkörébe tartozott annak követése, hogy ne szabaduljon fel a domain név, e tekintetben az Igénylő jóhiszemű jogszerzőnek minősül, így önmagában az a körülmény, hogy esetlegesen egy félreértés miatt „került törlésre” a domain név nem lehet a jelen panasz kapcsán releváns. A TT döntése a panaszosnak nem minősülő Orangina Schweppes ltd és a korábbi regisztrátor közötti jogvitát nem érinti, és a TT e tekintetben azért sem foglalhatott állást, mert a Panaszos semmilyen ezzel kapcsolatos iratot, szerződést nem csatolt, és azt sem valószínűsítette, hogy a fogyasztók, felhasználók azonosítanák a Orangina Schweppes ltd-t a domain névvel. A TT megjegyzi, hogy még ebben az esetben is csak akkor ütközne az igénylés a DRSZ-be, ha az Igénylő bizonyíthatóan a Panaszos versenytársa lenne.

A fentiek alapján a TT szerint az igénylés teljesítésének nincs jogi akadálya.