Sexshop nyitását akarta akadályozni az Express

Az Express Magyarország Zrt. jogi képviselője útján Pető Róbert igénylőnek a sexshopexpress.hu és sexshopexpressz.hu domain nevek vonatkozásában az 2007. június 19. napján benyújtott, prioritás nélküli igényléseivel szemben lépett fel kifogással. A két kifogásban előadottak szerint a panaszos azért kívánt fellépni Pető Róbert igényléseivel szemben, mert álláspontja szerint védjegyjogosultként kizárólagos joggal rendelkezik az Expressz szóvédjegyre, maga a szó – mint a magyar hirdetési piacon több, mint húsz éve jelen lévő szolgáltatáshoz kapcsolódó kifejezés – oly mértékben közismert, és a panaszoshoz kapcsolható, hogy a fogyasztók „az ’expressz’ szó és a hirdetés típusának kombinációjával képzett domainekről, megjelölésekről az Expresszre asszociálnak”. A Panaszos álláspontja szerint az igénylés teljesítése esetén – a Szabályzat 2.2.2.a illetve 2.2.2.c pontjaiba ütköző módon – kizárólagos jogai sérülnének, illetőleg a névhasználat megtévesztő lenne.

Igénylő törvényes képviselője útján a kifogásra tett észrevételeiben előadta, hogy álláspontja szerint „teljesen komolytalan a kifogásban megfogalmazott azon állítás, hogy az ’expressz’ szó kapcsán az ’Expressz’-re, az Expressz Magyarország Zrt.-re vagy védjegyére asszociálnak fogyasztók.” A benyújtott észrevétel szerint az Expressz Magyarország Zrt. és az igénylő tevékenysége, céljai eltérnek egymástól, az „expressz” kifejezésnek, mint az igényelt domain név egyik szóelemének az igénylő általi használata a kifogást tevő névkizárólagosságába, illetőleg a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a alapján fennálló kizárólagos jogába nem ütközik. A beadvány szerint az „express”, „expressz” szóelemkénti használatával az Igénylő által nyújtott szolgáltatás (szexuális segédeszközök Internetes árusítása és a fogyasztóhoz való express, azonnali eljuttatása) lényeges tulajdonságára, a gyorsaságra kíván utalni. Hétköznapi magyar szavak használatát korlátlanul pedig a védjegyjogosult sem korlátozhatja.

A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában, illetőleg számos egyedi állásfoglalásában foglalkozott azzal kérdéssel, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az interneten folytatott tevékenységgel, illetőleg a lehetséges a használati módokról – szintén nem taxatív – felsorolást is adott. Több ügyben (17/2007. /IX. 07./ ill. 18/2007. /IX. 07./ Állásfoglalások) a TT kifejezetten az expressz kifejezés valamely domain név szóelemként való használata, illetve az ilyen domain nevek delegálhatósága tárgyában foglalt állást.
Tárgyi ügyben a TT a tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a sexshopexpress.hu és sexshopexpressz.hu domain nevek igénylő általi használatba vétele az Express Magyarország Zrt. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján fennálló kizárólagos jogait nem sértheti, miután a 166680 lajstromszámú védjegy jogosultját kizárólagosság az árujegyzék szerinti tevékenységek vonatkozásában illeti meg, ezek között pedig a szexuális eszközök forgalmazása nem szerepel.

Tekintettel arra, hogy az igényelt nevek nem azonosak a védjegyoltalmat élvező kifejezéssel, csupán tartalmazzák azt, a TT azt is vizsgálta, hogy megtévesztő lehet-e az „expressz” kifejezés a szexuális eszközök forgalmazására való utalással történő használata. Igénylő a domain nevek használatba vételét nem azzal a céllal kérte, hogy reklámozást vagy hirdetési tevékenységet folytasson, s a két, domain névként használni kívánt kifejezés sem kelt ilyen látszatot. A TT álláspontja szerint a „sexshop” kifejezés alkalmas arra, hogy – egy, egyébként általánosan használt, a sebességre, gyorsaságra utaló kifejezéssel összekapcsolva – egy, meghatározott tevékenységi formára engedjen következtetni, ezzel a megtévesztés lehetőségét is kizárja. Mindezekre tekintettel a TT az igénylések teljesítésének jogi akadályát nem látja.