Elgépelted? A Google hasznot húz belőle!

A reklámozás ezen új módja az elmúlt időszakban robbanásszerű üzleti növekedést produkált; azonban egyesek szerint „összekuszálja” az Internetet és sérti a márkatulajdonosok érdekeit. Ráadásul a téma ismertté válása a domain-spekulánsok malmára hajtotta a vizet; a növekvő érdeklődés miatt az "elgépelt" webcímek árai folyamatosan mennek fölfelé. Néhány hete pl. a Mortgage.com-hoz (jelentése: jelzálog) hasonlító Mortage.com 242 ezer dollárért kelt el.
Elméletileg a hirdetési partnerek érdekeit sértő webcímeket meg sem jeleníti a Google a keresési eredmények között. Azonban egy elemzés arra mutatott rá, hogy az ismert márkanevek elírásakor megjelenő (ún. typosqatter) weboldalak jelentős arányban tartalmaznak közvetlenül a Google-től származó reklámokat.
„Nagyon nehéznek tűnik összeegyeztetni a Google »Ne tégy gonosz dolgot!« mottóját ezzel a hirdetési módszerrel” – vélte Ben Edelman, a Harvard Egyetem kutatója, aki alaposan elmélyült a nem működő webhelyek hirdetéseinek témájában.
A Google azzal védekezik, hogy kérésre eltávolítja a hirdetési hálózatából az olyan oldalakat, amelyek zavaróan emlékeztetnek egy ismert márkára. „Hacsak nem megtévesztő a helyzet, márkavédelmet nem alkalmazunk” nyilatkozta Rose Hagan, a Google védjegyekért felelős vezető ügyvédje.
A Szilikon-völgyi keresőóriás a legnagyobb, de nem az egyetlen hirdetési hálózat üzemeltető, amely az egyébként nem működő webhelyeket reklámokkal tölti fel. A Yahoo! és az ausztrál Dark Blue Sea hasonló szolgáltatásokat üzemeltet.

Én eltévesztem, te jól jársz…

Ez a fajta hirdetési rendszer egyébként azokra az internetezőkre épít, akik a keresett információt a böngésző címsorába írják ahelyett, hogy egy kereső-szolgáltatást használnának. Üzleti elemzők szerint a webes forgalom 15 százaléka ilyen jellegű.
Az említett keresési módszer hívta életre a „domain parkoltatás” gyakorlatát is. A domain tulajdonosok „parkoltatják” használaton kívüli címeiket egy-egy céggel, ami helyőrző oldalakat hoz létre azok alatt, majd megállapodik a Google-lel, vagy egyéb hirdetési hálózattal a helyőrzők reklámokkal való feltöltéséről.
Ha valaki egy ilyen oldalt látogat meg, s ott valamelyik hirdetésre kattint, a hirdetési hálózat üzemeltetője (pl. a Google, vagy a Yahoo!) máris számlázhatja a reklámozónak a hirdetési díjat. A bevételen pedig osztozik a hirdetési hálózat és a domain tulajdonos.

Áldás vagy átok?

A fenti gyakorlattal kapcsolatos vélemények megoszlanak. Egyesek szerint az ilyen oldalak bosszantóak és feleslegesek, mások viszont – köztük az oldalak forgalmától hasznot remélők – azt mondják, hogy segítenek az embereknek a keresett témával kapcsolatos információt találni.
„Azt szeretnénk, ha az ilyen oldalak a kereső-szolgáltatások alternatívájaként szolgálnának” mondta Matthew Bentley, a több mint egymillió – Google hirdetésekkel teli – parkoló domaint üzemeltető Sedo cég stratégiai vezetője.
A helyőrző oldalak a legtöbb esetben semmit sem kínálnak a hirdetéseken kívül, azonban a Sedo, a Google és a Yahoo! is azt állítja, hogy vonzóbbá szeretnék tenni őket azzal, hogy több(féle) információt helyeznek el rajtuk. Maga a megvalósítás egyébként elvileg egyszerű, hiszen a domain-parkoló szolgáltatók általában a hirdetési oldalak létrehozói is.
„Igazán egyszerű eljárásról van szó. Két perc alatt beállítható akár ezer domain is” magyarázza a Domain Name Journal (DNJournal.com) szakírója, Ron Jackson.
Bőségszaru?
A lehetőség arra késztette a haszonlesőket, hogy minél több domaint regisztráljanak, majd a hirdetési hálózatokkal ellenőrizzék azok értékét. Mivel a domain vásárló az Egyesült Államokban öt napig még meggondolhatja magát és így visszakapja a hatdollárnyi regisztrációs díjat, kialakult az a gyakorlat, hogy az újonnan bejegyzett domaineket rögtön felvetetik a Google hirdetési rendszerébe. Annak a webcímnek a megvásárlásától aztán visszalépnek, amelyik az öt nap alatt nem hoz a regisztrációs díjra elegendő „kattintási bevételt”.
Az elmúlt hónapban regisztrált 30 millió .com végződésű domain 90 százalékától rögtön meg is szabadultak – állítja a GoDaddy.com regisztrátor cég. Jelenleg egyébként mintegy 54 millió aktív .com és .net cím található az interneten a VeriSign adatai szerint.
Ron Jackson elmesélte, hogy ő 6600 domaint vásárolt és több hirdetési szolgáltatást is használ, hogy bevételhez jusson. „Ismerek néhány fickót, akik több mint egymillió dollárhoz jutnak a webcímeiken elérhető hirdetésekből. Olyan ez, mint egy napi 24 órában működő bankjegynyomtató” – mondta Jackson.

A jogász szerint ez a rosszhiszemű használat egy módja

David Steele, a Christie, Parker & Hale szerzői jogi ügyvédje és a Loyola Law School professzora úgy véli, mindez nem jelent mást, minthogy valaki pénzhez jut, valaki más márkanevének engedély nélküli felhasználása által.
„A védjegyekre vonatkozó jogszabályok feladata, a vásárlók védelme, hogy könnyen azonosíthassák, mire van szükségük, és azt kapják meg” mondja Steele. „Ha mindenkinek végig kéne küzdenie magát az összes »majdnem az« oldalon, az internetes vásárlások száma jelentős mértékben csökkenne.”
John Meyers, a Yahoo! parkoló domain hirdetésekért felelős általános igazgatója állítja, hogy cége erősen védi a márkanév tulajdonosokat, és nem segíti az illegális tevékenységeket. A védelem elsődleges eszköze egy számítógépes alkalmazás, ami kiszűri a hirdetési hálózatból a szabályoknak nem megfelelő domain neveket.
Ben Hagan, a Google témáért felelős ügyvédje szerint azonban a jelenlegi programok nem elég okosak ahhoz, hogy felismerjék a szabályszegéseket. Érvelése szerint „teljesen személyfüggő, hogy hány betű egyezése idéz fel valakiben egy márkanevet.”

Pénz, pénz, pénz

A Google nem hozza nyilvánosságra, mennyi bevétele származik a parkoló domainek hirdetéseiből. Eric Schmidt, a cég vezérigazgatója mindössze annyit mondott, hogy „Sok pénz.”
A keresőcég arról sem nyilatkozik, hogy mennyit keres a saját oldalain elhelyezett hirdetésekből, összehasonlítva a partneroldalakkal, amelyek közt rivális keresők (pl. az Ask.com), új oldalak és blogok ezrei valamint használaton kívüli doaminek milliói találhatóak. A Wall Street elemzői szerint azonban a Google 6 billió dolláros tavalyi bevételének kicsivel kevesebb, mint a fele származhatott a partneroldalakon való hirdetésekből.

Aki keres…

A Washington Post több száz olyan oldalt talált, amelyek ismert cégek elírt nevei alatt működnek. Az újság nagyjából 100 különböző variációját hozta létre például a www.earthlink.net címnek. 38 olyan oldalt találtak, ami használta ezek egyikét és a Google tulajdonában lévő Oingo.com parkoltatta. Mind a 38 webhely – pl. a dearthlink.net és a rearthlink.net – Google hirdetéseket tartalmazott.
Akadtak olyan oldalak is, amelyek az egyéb hirdetések mellett az ismert céghez is tartalmaztak hivatkozást. Ez azt sugallja, hogy a márkanév tulajdonosa megegyezhetett a Google-lel, hogy a megtévesztő címen az eredeti céges domainre is mutasson link. Ilyen eset volt pl. a VerzionWireless.com-é is, akik azonban határozottan tagadták az együttműködést, mondván nem csak az számít, hányan jutnak el hozzájuk, de az is, hogy milyen előzmények után találnak rájuk.